1 Krónika 29

1  Azután monda Dávid király az egész gyülekezetnek: Ím látjátok, hogy egyedül az én fiamat Salamont választotta Isten, a ki még gyermek és gyenge; a munka pedig nagy, mert nem emberé lészen az a ház, hanem az Úr Istené. 2  Én pedig teljes tehetségem szerint az én Istenem háza számára bőségesen szereztem aranyat az arany szerszámok ra, []ezüstöt az ezüst szerszámok ra, rezet a rézre, vasat a vasra, fákat a fákra, ónyxköveket, foglalni való köveket, veres köveket, különb-különbszínű köveket; mindenféle drágaköveket; márványköveket is bőséggel. 3  Ezenfölül, mivel nagy kedvem van az én Istenem házához, a mi kincsem, aranyam és ezüstöm van, oda adom az én Istenem házának szükségére, azok mellett, a melyeket szereztem a szentház számára. 4  Háromezer tálentom aranyat Ofir aranyából és hétezer tálentom tiszta ezüstöt, a házak falainak beborítására. 5  Aranyat az arany szerszámok ra, ezüstöt az ezüstre és minden szükségre, a mesteremberek kezéhez. És ha valaki még adni akar, szabad akaratja szerint, töltse meg az ő kezét ma és adjon, a mit akar az Úrnak.

6  Azért szabad akaratjok szerint adának ajándékokat az atyák fejedelmei, az Izráel nemzetségeinek fejedelmei, az ezredesek, századosok és a király dolgainak fejedelmei. 7  És adának az Isten házának szükségére ötezer tálentom aranyat és tízezer dárikot; tízezer tálentom ezüstöt és tizennyolczezer tálentom rezet és százezer tálentom vasat. 8  És valakinél drága kövek találtatának, adák az Úr házának kincséhez, a Gersoniták közül való Jéhiel kezébe. 9  És örvendeze a sokaság, hogy szabad akaratjokból adának; mert tiszta szívökből adakozának az Úrnak; Dávid király is nagy örömmel örvendezett.

10  Hálákat ada azért Dávid az Úrnak az egész gyülekezet előtt, és monda Dávid: Áldott vagy te, Uram, Izráelnek, a mi atyánknak Istene, öröktől fogva mind örökké! 11  Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tied ! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett! 12  A gazdagság és a dicsőség mind te tőled vannak, és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése. 13  Most azért, oh mi Istenünk, vallást teszünk előtted, és dícsérjük a te dicsőséges nevedet; 14  Mert micsoda vagyok én, és micsoda az én népem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szerint való ajándék adására, a mint tettünk? Mert tőled van minden, és a miket a te kezedből vettünk, azokat adtuk most néked. 15  Mert mi csak jövevények vagyunk te előtted és zsellérek, a mint a mi atyáink is egyenként; a mi életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen. 16  Oh mi Urunk Istenünk! mind ez a gazdagság, a mit gyűjtöttünk, hogy néked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedből való és mindazok tiéid! 17  Jól tudom, oh én Istenem, hogy te a szívet vizsgálod és az igazságot szereted. Én mindezeket tiszta szívemből, nagy jó kedvvel adtam, s látom, hogy a te néped is, a mely itt jelen van, nagy örömmel, szabad akaratja szerint adta ezeket néked. 18  Oh Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek, a mi atyáinknak Istene, tartsd meg mindörökké ezt az érzést a te néped szívében, és irányítsd az ő szívöket te feléd! 19  Salamonnak pedig, az én fiamnak adj tökéletes szívet, hogy a te parancsolatidat, bizonyságtételeidet és rendelésidet megőrizhesse, s hogy mindazokat megcselekedhesse, s felépíthesse azt a házat, a melyet én megindítottam.

20  És szóla Dávid az egész gyülekezethez: Kérlek, áldjátok az Urat, a ti Isteneteket. Áldá azért az egész gyülekezet az Urat, az ő atyáik Istenét; s leborulván, tisztelék az Urat és a királyt. 21  És áldozának az Úrnak áldozatokkal, és áldozának egészen égőáldozatokkal az Úrnak másnapon, ezer tulkot, ezer kost, ezer bárányt italáldozataikkal, és sokféle áldozatokkal az egész Izráelért. 22  S evének és ivának az Úr előtt azon a napon nagy vígasságban. Azután Salamont, a Dávid fiát másodszor is királylyá tevék és felkenék őt az Úrnak, hogy lenne fejedelem; Sádókot is fölkenék a főpapságra.

23  És üle Salamon az Úr székébe, mint király az ő atyjának, Dávidnak helyében, és mindenben szerencsés vala, mert engedelmeskedék néki az egész Izráel. 24  A fejedelmek és a hatalmasok, sőt a Dávid király fiai is mindnyájan kezet adának, hogy Salamon királynak engedelmeskedni fognak. 25  És igen felmagasztalá az Úr Salamont mind az egész Izráel népe előtt, és oly királyi méltóságot szerzett néki, a melyhez hasonló egy királynak sem volt ő előtte Izráelben.

26  Így uralkodott Dávid, az Isai fia az egész Izráel felett. 27  Az idő pedig, a melyben uralkodék Izráel felett, negyven esztendő. Hebronban uralkodék hét esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminczháromig uralkodék. 28  És meghala jó vénségben, életével, gazdagságával és minden dicsőségével megelégedve. És uralkodék az ő fia, Salamon helyette. 29  Dávid királynak pedig úgy első, mint utolsó dolgai, ímé megirattak a Sámuel próféta könyvében és a Nátán próféta könyvében és a Gád próféta könyvében; 30  Az ő egész országlásával, hatalmasságával és mind azzal, a mi az ő idejében történt vele, Izráellel és a föld minden országaival.

1 Chronicles 29

The People Contribute to the Project

1 King David said to the entire assembly: “My son Solomon, the one whom God has chosen, is just an inexperienced young man,t and the task is great, for this palace is not for man, but for the Lord God.2 So I have made every effortt to provide what is needed for the temple of my God, including the gold, silver, bronze, iron, wood,t as well as a large amount of onyx, settings of antimony and other stones, all kinds of precious stones, and alabaster.3 Now, to show my commitment to the temple of my God, I donate my personal treasure of gold and silver to the temple of my God, in addition to all that I have already supplied for this holy temple.4 This includes 3,000 talentst of gold from Ophir and 7,000 talents of refined silver for overlaying the walls of the buildings,

5 for gold and silver items, and for all the work of the craftsmen. Who else wants to contribute to the Lord today?”
6 The leaders of the families, the leaders of the Israelite tribes, the commanders of units of a thousand and a hundred, and the supervisors of the king’s work contributed willingly.7 They donated for the service of God’s temple 5,000 talentst and ten thousand daricsts of gold, 10,000 talents of silver, 18,000 talents of bronze, and 100,000 talents of iron.8 All who possessed precioust stones donated them to the treasury of the Lord’s temple, which was under the supervision of Jehiel the Gershonite.

9 The people were delighted with their donations, for they contributed to the Lord with a willing attitude;t King David was also very happy.t

David Praises the Lord

10 David praised the Lord before the entire assembly:t
“O Lord God of our father Israel, you deserve praise forevermore!11 O Lord, you are great, mighty, majestic, magnificent, glorious, and sovereignt over all the sky and earth! You have dominion and exalt yourself as the rulert of all.12 You are the source of wealth and honor;t you rule over all. You possess strength and might to magnify and give strength to all.t

13 Now, our God, we give thanks to you and praise your majestic name!
14 “But who am I and who are my people, that we should be in a position to contribute this much?t Indeed, everything comes from you, and we have simply given back to you what is yours.t15 For we are resident foreigners and nomads in your presence, like all our ancestors;t our days are like a shadow on the earth, without security.t16 O Lord our God, all this wealth, which we have collected to build a temple for you to honor your holy name, comes from you; it all belongs to you.17 I know, my God, that you examine thoughtst and are pleased with integrity. With pure motivest I contribute all this; and now I look with joy as your people who have gathered here contribute to you.18 O Lord God of our ancestors Abraham, Isaac, and Israel, maintain the motives of your people and keep them devoted to you.t

19 Make my son Solomon willing to obey your commands, rules, and regulations, and to complete building the palace for which I have made preparations.”t

20 David told the entire assembly: “Praise the Lord your God!” So the entire assembly praised the Lord God of their ancestors; they bowed down and stretched out flat on the ground before the Lord and the king.

David Designates Solomon King

21 The next day they made sacrifices and offered burnt sacrifices to the Lord (1,000 bulls, 1,000 rams, 1,000 lambs), along with their accompanying drink offerings and many other sacrifices for all Israel.

22 They held a feastt before the Lord that day and celebrated.t
Then they designated Solomon, David’s son, as king a second time;s before the Lord they anointed him as ruler and Zadok as priest.23 Solomon sat on the Lord’s throne as king in place of his father David; he was successful and all Israel was loyal to him.t24 All the officers and warriors, as well as all of King David’s sons, pledged their allegiance to King Solomon.t

25 The Lord greatly magnified Solomon before all Israel and bestowed on him greater majesty than any king of Israel before him.t

David’s Reign Comes to an End

26 David son of Jesse reigned over all Israel.27 He reigned over Israel forty years; he reigned in Hebron seven years and in Jerusalems thirty-three years.28 He died at a good old age, having enjoyed long life, wealth, and honor.t His son Solomon succeeded him.29 King David’s accomplishments, from start to finish, are recorded in the Annals of Samuel the prophet, the Annals of Nathan the prophet, and the Annals of Gad the prophet.t

30 Recorded there are all the facts about his reign and accomplishments, and an account of the events that involved him, Israel, and all the neighboring kingdoms.t