1 Korintusi 14
Használjátok a szellemi ajándékokat a gyülekezet építésére!
1 Minden erőtökkel azon igyekezzetek, hogy ez az isteni szeretet éljen és működjön bennetek! Teljes szívvel kívánjátok a Szent Szellem ajándékait, leginkább a prófétálás ajándékát!
2 Mert aki a nyelveken szólás ajándékát használja, nem emberekhez beszél, hanem Istenhez. Hiszen senki sem érti, mit mond, amikor a Szent Szellem által titkokról beszél.
3 De aki prófétál, az emberekhez szól: olyan dolgokat mond, amelyek épülésükre, bátorításukra és megerősítésükre szolgálnak.
4 Aki a nyelveken szólás ajándékát használja, szellemileg erősíti és építi saját magát. Aki azonban a prófétálás ajándékával szolgál, az a gyülekezetet építi.
5 Szeretném, ha mindegyikőtöknél működne a nyelveken szólás ajándéka! De még jobb lenne, ha prófétálnátok. Hasznosabb annak a szolgálata, aki prófétál, mint aki nyelveken szól. Kivéve, ha az, aki a nyelveken szólás ajándékával szolgál, egyúttal meg is tudja magyarázni, amit mondott, hogy az egész helyi gyülekezetnek hasznára legyen.
6 Így tehát testvéreim, ha elmegyek hozzátok, és nyelveken szólok, használ-e az nektek valamit? Nyilván nem! Csak azzal segíthetek nektek, ha isteni kijelentéssel, ismerettel, prófétálással, vagy tanítással szólok hozzátok.
7 Hiszen így van ez még az élettelen hangszerekkel is. Mondjuk fuvolán, vagy valamilyen húros hangszeren játszik valaki, de ha ezek a hangszerek nem adnak tiszta és érthető hangokat, akkor senki nem fogja felismerni, milyen éneket akarnak kísérni vele.
8 Vagy gondoljatok a csatára: ha a trombita nem ad jól hallható és világosan felismerhető jelzést, akkor a katonák nem értik meg, hogy itt az ideje felkészülni a harcra.
9 Így van ez veletek is: ha a nyelveken szólás ajándékát használva beszéltek, hogyan fogják a hallgatók megérteni, mit mondtok? Csak a levegőbe fogtok beszélni.
10 Milyen sokféle nyelv van a világon, és mindegyik érthető jelentést hordoz.
11 Mégis, ha éppen azt a bizonyos nyelvet nem ismerem, idegen leszek annak a számára, aki azon a nyelven szól hozzám, és ő is idegen lesz a számomra.
12 Ugyanez vonatkozik rátok is. Mivel nagyon akarjátok a Szent Szellem ajándékait, tehát azon igyekezzetek, hogy elsősorban a helyi gyülekezet építésére, megerősítésére szolgáló ajándékok működjenek közöttetek!
13 Ebből következik, hogy aki a nyelveken szólás ajándékát használja, imádkozzon érte, hogy meg is tudja magyarázni, amit mondott!
14 Ha ugyanis nyelveken imádkozom, a szellemem ugyan imádkozik, de az értelmem nem vesz részt benne.
15 Akkor mit tegyek? Imádkozom a szellememmel is, de az értelmemmel is. Dicséretet énekelek a szellememmel is, de énekelni fogok az értelmemmel is.
16 Máskülönben, ha te csak szellemeddel mondasz áldást, vagyis a nyelveken szólás ajándékát használod, hogyan mondhatja rá a másik ember, hogy „Ámen”? Hiszen egyáltalán nem is érti, mit mondasz!
17 Te ugyan szépen adsz hálát, de ez a másiknak szellemileg semmit sem használ!
18 Hálát adok Istennek, hogy a nyelveken szólás ajándéka bennem jobban működik, mint bárkinél közületek.
19 Mégis, ha a helyi gyülekezetben vagyok, inkább akarok valamelyik érthető nyelven öt szót mondani, hogy ezzel is tanítsalak benneteket, mint tízezer szót a nyelveken szólás ajándékával, amelyből senki sem ért semmit.
20 Testvéreim, a gondolkodásotok ne legyen gyerekes, hanem felnőtthöz méltó. Csak a gonoszságban legyetek olyanok, mint a csecsemők!
21 Mert ez van az Írásbant:
„Olyanok által fogok ehhez a néphez szólni,
akik más nyelveken beszélnek,
és idegenek szájával fogok beszélni népemhez,
de még úgy sem hallgatnak rám” Ézs 28:11-12
— ezt mondja az Úr.
22 Ezért a nyelveken szólás ajándéka a hitetlenek számára bizonyíték, nem a hívőknek szól. A prófétálás azonban nem a hitetleneknek szól, hanem a hívőknek.
23 Gondoljátok meg: az egész helyi gyülekezet összejön, és ti mind egyszerre beszéltek a nyelveken szólás ajándékát használva. Ha ekkor valaki bejön közétek, aki nem tartozik hozzátok, vagy hitetlen, biztosan azt fogja hinni, hogy mind őrültek vagytok.
24 De képzeljétek csak el: a gyülekezetben mind prófétáltok, és akkor jön be közétek egy idegen, vagy hitetlen ember. Az ott elhangzó próféciák megmutatják a bűneit, és meggyőzik azt az idegent, hogy bűnös.
25 Így azután, mivel a szíve titkai kiderülnek, az idegen a földre borulva imádja Istent, és azt fogja mondani: „Bizony, Isten itt van közöttetek!”
Összejöveteleitek célja: a gyülekezet épülése
26 Összefoglalva tehát, ezeket javasolom, testvéreim: amikor összejöttök, mindegyikőtök hozzon valamit. Az egyik énekeljen egy zsoltárt, a másik tanítson, a harmadik mondja el, amit Isten kijelentett neki, más valaki szolgáljon a nyelvek ajándékával, valaki pedig magyarázza meg — de mindenkinek az legyen a célja, hogy szellemileg erősítse és építse a gyülekezetet!
27 Ha a nyelvek ajándékával akarnak szólni a testvérek, ketten vagy legfeljebb hárman beszéljenek. De csak egyik a másik után, valaki pedig magyarázza meg!
28 Ha nincs senki, aki meg tudná magyarázni, akkor a nyelveken szóló ne beszéljen a helyi gyülekezet előtt, hanem hallgasson: csak magában és Istennek mondja el!
29 Két, vagy három testvér szólhat a prófétálás ajándékával. De amit egyikük mond, azt a többi vizsgálja és ítélje meg!
30 Lehet, hogy miközben az egyikük beszél, valaki más is kap Istentől üzenetet. Ekkor az, aki éppen beszél, hallgasson el, és engedje szólni a másikat!
31 Mert valamennyien prófétálhattok, de csak egyik a másik után. Így mindenki tanulhat, és bátorítást kaphat belőle.
32 A próféták szellemei ugyanis engedelmeskednek a prófétáknak.
33 Hiszen Isten nem a rendetlenség, hanem a békesség Istene.
34 Mint Isten népének minden helyi gyülekezetében, úgy nálatok is, az összejöveteleken az asszonyok maradjanak csendben, és ne beszéljenek! Maradjanak meg az engedelmességben, amint azt a Mózes Törvénye is mondja.
35 Ha pedig valamit meg akarnak érteni, azt otthon kérdezzék meg a férjüktől, mert szégyenletes dolog, ha az asszony a helyi gyülekezet összejövetelén beszél.
36 Vajon Isten üzenete tőletek eredt, vagy egyedül csak hozzátok jutott el?!
37 Ha valaki azt gondolja magáról, hogy ő próféta, vagy szellemi ember, akkor fel kell ismernie, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsa!
38 Ha ezt nem ismeri el, akkor őt sem fogja az Úr elismerni.
39 Tehát, testvéreim, teljes szívvel kívánjátok, hogy a prófétálás ajándéka működjön bennetek, de ne tiltsátok, vagy akadályozzátok a nyelveken szólás ajándékát se!
40 Azonban minden a megfelelő módon és szép rendben történjen közöttetek!
1 Corinthians 14
Prophecy a Superior Gift
1 Pursue love, yet desire earnestly spiritual gifts, but especially that you may prophesy.2 For one who speaks in a tongue does not speak to men but to God; for no one understands, but in his spirit he speaks mysteries.3 But one who prophesies speaks to men for edification and exhortation and consolation.4 One who speaks in a tongue edifies himself; but one who prophesies edifies the church.5 Now I wish that you all spoke in tongues, but even more that you would prophesy; and greater is one who prophesies than one who speaks in tongues, unless he interprets, so that the church may receive edifying.
6 But now, brethren, if I come to you speaking in tongues, what will I profit you unless I speak to you either by way of revelation or of knowledge or of prophecy or of teaching?7 Yet even lifeless things, either flute or harp, in producing a sound, if they do not produce a distinction in the tones, how will it be known what is played on the flute or on the harp?8 For if the bugle produces an indistinct sound, who will prepare himself for battle?9 So also you, unless you utter by the tongue speech that is clear, how will it be known what is spoken? For you will be speaking into the air.10 There are, perhaps, a great many kinds of languages in the world, and no kind is without meaning.11 If then I do not know the meaning of the language, I will be to the one who speaks a barbarian, and the one who speaks will be a barbarian to me.12 So also you, since you are zealous of spiritual gifts, seek to abound for the edification of the church.
13 Therefore let one who speaks in a tongue pray that he may interpret.14 For if I pray in a tongue, my spirit prays, but my mind is unfruitful.15 What is the outcome then? I will pray with the spirit and I will pray with the mind also; I will sing with the spirit and I will sing with the mind also.16 Otherwise if you bless in the spirit only, how will the one who fills the place of the ungifted say the "Amen" at your giving of thanks, since he does not know what you are saying?17 For you are giving thanks well enough, but the other person is not edified.18 I thank God, I speak in tongues more than you all;19 however, in the church I desire to speak five words with my mind so that I may instruct others also, rather than ten thousand words in a tongue.
Instruction for the Church
20 Brethren, do not be children in your thinking; yet in evil be infants, but in your thinking be mature.21 In the Law it is written, "BY MEN OF STRANGE TONGUES AND BY THE LIPS OF STRANGERS I WILL SPEAK TO THIS PEOPLE, AND EVEN SO THEY WILL NOT LISTEN TO ME," says the Lord.22 So then tongues are for a sign, not to those who believe but to unbelievers; but prophecy is for a sign, not to unbelievers but to those who believe.23 Therefore if the whole church assembles together and all speak in tongues, and ungifted men or unbelievers enter, will they not say that you are mad?24 But if all prophesy, and an unbeliever or an ungifted man enters, he is convicted by all, he is called to account by all;25 the secrets of his heart are disclosed; and so he will fall on his face and worship God, declaring that God is certainly among you.
26 What is the outcome then, brethren? When you assemble, each one has a psalm, has a teaching, has a revelation, has a tongue, has an interpretation. Let all things be done for edification.27 If anyone speaks in a tongue, it should be by two or at the most three, and each in turn, and one must interpret;28 but if there is no interpreter, he must keep silent in the church; and let him speak to himself and to God.29 Let two or three prophets speak, and let the others pass judgment.30 But if a revelation is made to another who is seated, the first one must keep silent.31 For you can all prophesy one by one, so that all may learn and all may be exhorted;32 and the spirits of prophets are subject to prophets;33 for God is not a God of confusion but of peace, as in all the churches of the saints.
34 The women are to keep silent in the churches; for they are not permitted to speak, but are to subject themselves, just as the Law also says.35 If they desire to learn anything, let them ask their own husbands at home; for it is improper for a woman to speak in church.36 Was it from you that the word of God first went forth? Or has it come to you only?
37 If anyone thinks he is a prophet or spiritual, let him recognize that the things which I write to you are the Lord's commandment.38 But if anyone does not recognize this, he tis not recognized.
39 Therefore, my brethren, desire earnestly to prophesy, and do not forbid to speak in tongues.40 But all things must be done properly and in an orderly manner.