2 Korintusi 12

Pál erőtlensége és Isten ereje

1 Dicsekednem kell, ha nem is használ nekem, így rátérek a látomásokra és az Úr kijelentéseire.2 Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt (hogy testben-e nem tudom, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig.3 És tudom, hogy az az ember (hogy testben-e, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja)4 elragadtatott a paradicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket nem szabad embernek kibeszélnie.5 Az ilyennel dicsekszem, magammal pedig nem dicsekszem, hacsak nem gyengeségemmel.6 Ha dicsekedni akarnék, nem lennék esztelen, mert igazságot mondanék. De mérséklem magam, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit hall tőlem.7 De hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe, a sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy el ne bizakodjam.8 Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy ez távozzék el tőlem.9 De Ő ezt mondta nekem: elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenségben lesz teljessé. Nagy örömmel dicsekszem azért erőtlenségemmel, hogy a Krisztus ereje lakjék bennem.

10 Ezért van örömöm a Krisztusért szenvedett erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.

Pál szeretetből nem terhelte meg a gyülekezetet

11 Dicsekedésemben esztelenné lettem, de ti kényszerítettetek rá. Mert nektek kellett volna engem ajánlanotok, hiszen semmiben sem vagyok alábbvaló a legfőbb apostoloknál, noha semmi sem vagyok.12 Apostolságom jelei megmutatkoztak közöttetek a sok tűrésben, a jelekben, csodákban és erőkben is.

13 Mert mi az, amiben hátrányt szenvedtetek a többi gyülekezethez viszonyítva, legfeljebb az, hogy én magam nem voltam terhetekre! Bocsássátok meg nekem ezt az igazságtalanságot!
14 Íme, most harmadszor is kész vagyok hozzátok menni, és nem leszek terhetekre, mert nem azt keresem, ami a tiétek, hanem titeket magatokat, mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek.15 Én pedig örömest hozok áldozatot értetek, és magamat is feláldozom a ti lelketekért, még ha ti, akiket én igen szeretek, kevésbé szerettek is engem.16 Ám legyen: de én nem voltam terhetekre, hanem álnok ember lévén, ravaszsággal fogtalak meg titeket.17 Vagy akiket hozzátok küldtem, azok közül valaki révén becsaptalak titeket?

18 Megkértem Tituszt és vele együtt elküldtem azt az atyafit is. Csak nem Titusz csapott be titeket? Nem ugyanazon Lélek szerint járunk? Nem ugyanazokon a nyomokon?
19 Azt hiszitek megint, hogy előttetek mentegetjük magunkat? Mi azonban Isten előtt Krisztusban szólunk, mégpedig szeretteim, a ti épülésetekre.20 Mert attól félek, hogy ha majd hozzátok megyek, nem olyannak talállak titeket, amilyeneknek szeretnélek, és engem sem olyannak találtok, amilyennek szeretnétek. Félek hogy viszálykodás, irigység, harag, egyenetlenség, rágalmazás, vádaskodás, felfuvalkodás, pártoskodás lesz közöttetek,

21 úgyhogy amikor újra odamegyek, megaláz engem az én Istenem nálatok, és sokakat megsiratok azok közül, akik korábban vétkeztek és nem tértek meg abból a tisztátalanságból, paráznaságból és kicsapongásból, amit elkövettek.

2 Corinthians 12

Paul’s Thorn in the Flesh

1 It is necessary to go on boasting.t Though it is not profitable, I will go on to visions and revelations from the Lord.2 I know a man in Christ who fourteen years ago (whether in the body or out of the body I do not know, God knows) was caught up to the third heaven.3 And I know that this man (whether in the body or apart from the body I do not know, God knows)4 was caught up into paradises and heard things too sacred to be put into words,t things that a persont is not permitted to speak.5 On behalf of such an individual I will boast, but on my own behalf I will not boast, except about my weaknesses.6 For even if I wish to boast, I will not be a fool, for I would be tellingt the truth, but I refrain from this so that no one may regardt me beyond what he sees in me or what he hears from me,7 even because of the extraordinary character of the revelations. Therefore,s so that I would not become arrogant, a thorn in the flesh was given to me, a messenger of Satan to troublet me – so that I would not become arrogant.t8 I asked the Lord three times about this, that it would depart from me.9 Butt he said to me, “My grace is enought for you, for myst power is made perfectt in weakness.” So then, I will boast most gladlyt about my weaknesses, so that the power of Christ may reside int me.

10 Therefore I am content witht weaknesses, with insults, with troubles, with persecutions and difficultiest for the sake of Christ, for whenever I am weak, then I am strong.

The Signs of an Apostle

11 I have become a fool. You yourselves forced me to do it, for I should have been commended by you. For I lack nothing in comparisont to those “super-apostles,” even though I am nothing.12 Indeed, the signs of an apostle were performed among you with great perseverancet by signs and wonders and powerful deeds.t13 For howt were you treated worse than the other churches, except that I myself was not a burden to you? Forgive me this injustice!14 Look, for the third time I am ready to come to you, and I will not be a burden to you, because I do not want your possessions, but you. For children should not havet to save up for their parents, but parents for their children.15 Now I will most gladly spend and be spent for your lives!t If I love you more, am I to be loved less?16 But be that as it may, I have not burdened you. Yet because I was a crafty person, I took you in by deceit!17 I have not taken advantage of you through anyone I have sent to you, have I?t18 I urged Titus to visit yout and I sent ourt brother along with him. Titus did not take advantage of you, did he?t Did we not conduct ourselves in the same spirit? Did we not behave in the same way?t19 Have you been thinking all this times that we have been defending ourselves to you? We are speaking in Christ before God, and everything we do, dear friends, is to build you up.t20 For I am afraid that somehow when I come I will not find you what I wish, and you will find met not what you wish. I am afraid thatt somehow there may be quarreling, jealousy, intense anger, selfish ambition,t slander, gossip, arrogance, and disorder.

21 I am afraid thatt when I come again, my God may humiliate me before you, and I will grieve fort many of those who previously sinned and have not repented of the impurity, sexual immorality, and licentiousness that they have practiced.