2 Királyok 25

1  És történt az ő uralkodásának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, és annak tizedik napján, hogy feljött Nabukodonozor, Babilónia királya minden ő seregével Jeruzsálem ellen, és táborba szállott ellene, és köröskörül ostromtornyokat építettek ellene. 2  És megszállva tartatott a város Sédékiás király tizenegyedik esztendejéig; 3  De a negyedik hónap kilenczedik napján akkora inség lett a városban, hogy nem volt mit enni a föld népének.

4  És betöretett a város, és a harczosok mind futni kezdtek éjjel a kettős kőfal között levő kapu útján, a mely a király kertje mellett van; a Káldeusok pedig ott táboroztak a város körül. És a király is elfutott a puszta útján. 5  De a Káldeusok hada űzőbe vette a királyt, és utólérték őt Jerikhó mezején, és egész serege szétszóródott mellőle. 6  És elfogták a királyt, és elvitték őt Babilónia királyához Riblába, a hol ítéletet tartottak fölötte. 7  És Sédékiás fiait saját szeme láttára vágták le; Sédékiás szemeit pedig megvakították, és lánczokba verve vitték el őt Babilóniába.

8  És az ötödik hónap hetedik napján - ez a Nabukodonozor, babilóniai király uralkodásának tizenkilenczedik esztendeje - feljött Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya, Babilónia királyának szolgája Jeruzsálembe; 9  És felgyújtotta az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálem összes házait és mind a nagy palotákat felégette tűzzel. 10  És Jeruzsálem kőfalait köröskörül lerombolta a Káldeusok serege, a mely a vitézek hadnagyával volt. 11  A többi népet pedig, a mely a városban még megmaradt volt, és azokat, a kik Babilónia királyához hajlottak, és a többi népet mind elhurczolta Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya. 12  A föld népének csak a szegényéből hagyott ott a vitézek hadnagya szőlőmíveseket és szántó-vető embereket. 13  És a rézoszlopokat, a melyek az Úr házában voltak, és a mosdómedenczék talpait és a réztengert, a mely az Úr házában volt, összetörték a Káldeusok, és azok rezét Babilóniába vitték. 14  Elvitték a fazekakat is, a lapátokat, a késeket, temjénezőket, és minden, szolgálatra rendelt, egyéb rézedényeket. 15  És elvitte a vitézek hadnagya a serpenyőket, a medenczéket, a melyek közül némelyek aranyból, némelyek pedig ezüstből voltak, 16  A két réz oszlopot, a réz tengert és a mosdómedenczék talpait, a melyeket Salamon csinált volt az Úr házában; megmérhetetlen volt mindezeknek az edényeknek a reze. 17  Az egyik oszlop magassága tizennyolcz sing volt, és egy rézgömb volt rajta és a gömb három sing magas volt, a gömbön köröskörül hálózat és gránátalmák mind érczből, és ugyanilyen volt a másik oszlop is a hálózattal együtt.

18  És elhurczolta a vitézek hadnagya Serája papot is, az első rendből és Sofóniás papot, a második rendből és a három ajtónállót, 19  És a városból elvitt egy főembert, ki a hadakozó férfiak előljáró hadnagya volt, és öt férfiút, a kik a király körül forgolódtak volt, a kik találtattak a városban, és a sereg hadnagyának íródeákját, a ki sereget gyűjt vala a föld népe közül, és hatvan férfiakat a föld népe közül, a kik ott találtattak a városban. 20  És vevé őket Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya, és elvitte Babilónia királyához Riblába, 21  És levágta őket Babilónia királya, és megölte Riblában a Hámát földjén. És így viteték el Júda az ő földjéről.

22  A Júda földjén megmaradt népnek pedig, a melyet meghagyott Nabukodonozor, Babilónia királya, Gedáliát, Ahikámnak, a Sáfán fiának fiát, rendelte tiszttartóul. 23  Mikor pedig meghallották a seregek hadnagyai mind, és az ő embereik, hogy Babilónia királya Gedáliát tette tiszttartóvá, elmentek Gedáliához Mispába, Izmáel, a Nétánia fia, és Johanán, a Kareáh fia, és Serája, a nétofáti Tánhumet fia, és Jahazánia, Maakáti fia, ők és az ő embereik; 24  És megesküdött nékik Gedália és az ő embereiknek, és monda nékik: Ne féljetek a Káldeusoknak való szolgálattól. Maradjatok az országban, és szolgáljatok Babilónia királyának, és jó dolgotok lesz. 25  A hetedik hónapban azonban elment Izmáel, Nétániának, az Elisáma fiának fia, a ki királyi magból volt, és vele tíz férfiú, és megölték Gedáliát és meghalt; és a Zsidókat és a Káldeusokat, a kik ő vele voltak Mispában. 26  És felkelt az egész nép kicsinytől nagyig és a seregek hadnagyai, és elmentek Égyiptomba; mert féltek a Káldeusoktól.

27  És lőn a harminczhetedik esztendőben, Joákinnak, a Júda királyának fogságba hurczoltatása után, a tizenkettedik hónap huszonhetedik napján, kivette Evil-Merodák, Babilónia királya, az ő uralkodásának első esztendejében Joákint, Júda királyát a fogházból; 28  És kegyesen beszélt vele, és feljebb tette az ő székét a többi királyok székeinél, a kik nála voltak Babilóniában; 29  És kicserélte fogsága ruháit, és mindenkor nála volt étele életének minden idejében. 30  És mindenkor kijárt az ő része, a melyet a király adott néki napról- napra életének minden idejében.

2 Kings 25

1 So King Nebuchadnezzar of Babylon came against Jerusalem with his whole army and set up camp outsidet it. They built siege ramps all around it. He arrived on the tenth day of the tenth month in the ninth year of Zedekiah’s reign.s2 The city remained under siege until King Zedekiah’s eleventh year.3 By the ninth day of the fourth monthts the famine in the city was so severe the residentst had no food.4 The enemy broke through the city walls,t and all the soldiers tried to escape. They left the city during the night.t They went through the gate between the two walls that is near the king’s garden.s (The Babylonians were all around the city.) Then they headed for the Jordan Valley.s5 But the Babylonian army chased after the king. They caught up with him in the plains of Jericho,s and his entire army deserted him.6 They captured the king and brought him up to the king of Babylon at Riblah,s where het passed sentence on him.

7 Zedekiah’s sons were executed while Zedekiah was forced to watch.t The king of Babylont then had Zedekiah’s eyes put out, bound him in bronze chains, and carried him off to Babylon.

Nebuchadnezzar Destroys Jerusalem

8 On the seventht day of the fifth month,s in the nineteenth year of King Nebuchadnezzar of Babylon, Nebuzaradan, the captain of the royal guardt who served the king of Babylon, arrived in Jerusalem.s9 He burned down the Lord’s temple, the royal palace, and all the houses in Jerusalem, including every large house.t10 The whole Babylonian army that came with the captain of the royal guard tore down the walls that surrounded Jerusalem.11 Nebuzaradan, the captain of the royal guard, deported the rest of the people who were left in the city, those who had deserted to the king of Babylon, and the rest of the craftsmen.s

12 But het left behind some of the poor of the land and gave them fields and vineyards.
13 The Babylonians broke the two bronze pillars in the Lord’s temple, as well as the movable stands and the big bronze basin called the “The Sea.”s They took the bronze to Babylon.14 They also took the pots, shovels,s trimming shears,s pans, and all the bronze utensils used by the priests.t15 The captain of the royal guard took the golden and silver censerss and basins.16 The bronze of the items that King Solomon made for the Lord’s temple – including the two pillars, the big bronze basin called “The Sea,” the twelve bronze bulls under “The Sea,”s and the movable stands – was too heavy to be weighed.

17 Each of the pillars was about twenty-seven feett high. The bronze top of one pillar was about four and a half feett high and had bronze latticework and pomegranate shaped ornaments all around it. The second pillar with its latticework was like it.
18 The captain of the royal guard took Seraiah the chief priest and Zephaniah, the priest who was second in rank, and the three doorkeepers.19 From the city he took a eunuch who was in charge of the soldiers, fivet of the king’s adviserst who were discovered in the city, an official army secretary who drafted citizenst for military service, and sixty citizens from the people of the land who were discovered in the city.20 Nebuzaradan, captain of the royal guard, took them and brought them to the king of Babylon at Riblah.

21 The king of Babylon ordered them to be executedt at Riblah in the territoryt of Hamath. So Judah was deported from its land.

Gedaliah Appointed Governor

22 Now King Nebuchadnezzar of Babylon appointed Gedaliah son of Ahikam, son of Shaphan, as governor over the people whom he allowed to remain in the land of Judah.t23 All of the officers of the Judahite armyt and their troops heard that the king of Babylon had appointed Gedaliah to govern. So they came to Gedaliah at Mizpah. The officers who came were Ishmael son of Nethaniah, Johanan son of Kareah, Seraiah son of Tanhumeth the Netophathite, and Jaazaniah son of the Maacathite.24 Gedaliah took an oath so as to give them and their troops some assurance of safety.t He said, “You don’t need to be afraid to submit to the Babylonian officials. Settle down in the land and submit to the king of Babylon. Then things will go well for you.”25 But in the seventh months Ishmael son of Nethaniah, son of Elishama, who was a member of the royal family,t came with ten of his men and murdered Gedaliah,t as well as the Judeans and Babylonians who were with him at Mizpah.

26 Then all the people, from the youngest to the oldest, as well as the army officers, left fort Egypt, because they were afraid of what the Babylonians might do.

Jehoiachin in Babylon

27 In the thirty-seventh year of the exile of King Jehoiachin of Judah, on the twenty-sevenths day of the twelfth month,s King Evil-Merodach of Babylon, in the first year of his reign, pardonedt King Jehoiachin of Judah and released himt from prison.28 He spoke kindly to him and gave him a more prestigious position thant the other kings who were with him in Babylon.29 Jehoiachint took off his prison clothes and ate daily in the king’s presence for the rest of his life.

30 He was given daily provisions by the king for the rest of his life until the day he died.s