Apostolok 9

Saul találkozik Jézussal

1 Jeruzsálemben Saul nagyon haragudott az Úr Jézus tanítványaira, és igyekezett őket megölni. Ezért elment a főpaphoz,

2 és kérte, hogy írjon leveleket a Damaszkusz városában lévő zsinagógákhoz. Saulnak az volt a terve, hogy Damaszkuszban is felkutatja a Jézusban hívő zsidókat: férfiakat és nőket egyaránt, hogy elfogja, és Jeruzsálembe hurcolja őket.

3 El is indult Jeruzsálemből, és amikor már közel járt Damaszkuszhoz, hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte,

4 ő pedig a földre esett. Azután egy hangot hallott: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?”

5 Saul megkérdezte: „Ki vagy te, Uram?”
Ő így válaszolt: „Én vagyok Jézus, akit üldözöl.

6 De most kelj fel, menj be a városba. Ott majd megmondják neked, mit kell tenned.”

7 Saul útitársai, úgy meglepődtek, hogy egy szót sem tudtak szólni. Csak álltak, mert a hangot ugyan hallották, de nem láttak senkit.

8 Saul felállt a földről, de amikor a szemét kinyitotta, semmit sem látott. Ekkor kézen fogták, és úgy vezették Damaszkuszba.

9 Ezután még három napig nem látott, és nem evett, nem ivott semmit.

10 Élt Damaszkuszban egy Anániás nevű tanítvány. Az Úr megszólította őt látomásban: „Anániás!”
Ő így válaszolt: „Itt vagyok, Uram!”

11 Az Úr így folytatta: „Kelj fel, menj el abba az utcába, amelyet Egyenes utcának hívnak. Keresd meg a Júdást házát. Ott kérdezd meg, hol van az a Saul, aki Tarzusz városából való. Ő most éppen imádkozik,

12 és látomást lát. Azt látja, hogy egy Anániás nevű férfi bemegy hozzá, és ráteszi a kezét, hogy újra lásson.”

13 Anániás erre így válaszolt: „Uram, már sokat hallottam erről az emberről, és a sok gonoszságról, amit a jeruzsálemi tanítványaid ellen elkövetett.

14 Ide is azért jött, mert megbízást kapott a főpapoktól, hogy elfogja azokat, akik benned hisznekt.”

15 De az Úr azt mondta Anániásnak: „Menj csak oda, mert ezt a férfit arra választottam ki, hogy nevemet hordozza, és elvigye a nem zsidó népekhez, királyokhoz és Izráel népéhez.

16 Én magam fogom megmutatni neki, mennyit kell szenvednie nevemért.”

17 Ekkor Anániás elindult, bement annak a Júdásnak a házába, kezét Saulra tette,t és ezt mondta neki: „Saul testvérem, az Úr Jézus küldött hozzád, aki megjelent neked az úton, amikor ide jöttél. Azért küldött, hogy újra láss, és a Szent Szellem betöltsön téged.”

18 Abban a pillanatban Saul érezte, hogy leesik a szeméről, ami betakarta, és újra látott! Majd felkelt, bemerítkezett,

19 és miután evett valamit, az erejét is visszanyerte.

Saul Damaszkuszban

20 Egyenesen a zsinagógákba ment, és Jézusról beszélt a zsidóknak. Azt mondta: „Ez a Jézus az Isten Fia”.

21 Akik hallották Sault, nagyon csodálkoztak, és azt kérdezgették: „Nem ő az, aki Jeruzsálemben el akarta pusztítani azokat, akik Jézus nevében hisznekt? Nem azért jött Damaszkuszba is, hogy elfogja Jézus tanítványait, és a jeruzsálemi főpapokhoz vigye őket?”

22 De Saul egyre nagyobb erővel bizonyította nekik, hogy Jézus a Krisztus. Ezért a Damaszkuszban lakó zsidók nem tudtak vitatkozni vele.

23-24 Ezután sok nappal a damaszkuszi zsidók elhatározták, hogy megölik Sault. Éjjel-nappal figyelték a város kapuit, hogy ha arra jön, meggyilkolják.

25 De Saul megtudta, hogy mire készülnek. A tanítványok éjszaka egy kosárban leengedték őt a városfalon keresztül, és így elmenekült.

Saul Jeruzsálemben

26 Amikor Saul megérkezett Jeruzsálembe, szeretett volna a tanítványok közé tartozni. De azok mind féltek tőle, mert nem hitték el, hogy ő is Jézus tanítványa lett.

27 Csak Barnabás barátkozott vele, és elvitte az apostolokhoz. Elmagyarázta nekik, hogyan látta meg Saul az Urat az úton, hogyan szólt hozzá az Úr, és hogy Damaszkuszban Saul milyen bátran beszélt Jézus nevében.

28 Így azután Saul is a tanítványok közé tartozott, szabadon járt-kelt Jeruzsálemben, és bátran beszélt az Úr nevében.

29 Gyakran beszélgetett, sőt vitatkozott a görögül beszélő zsidókkal. Azok pedig meg akarták gyilkolni.

30 Amikor a testvérek ezt megtudták, elvitték Sault Cézárea városába, és onnan továbbküldték Tarzuszba.

31 Ebben az időben Júdeában, Galileában és Samáriában az egész eklézsia mindenhol nyugalmat élvezett, épült és gyarapodott. A hívők egész életükkel tisztelték az Urat, a Szent Szellem pedig bátorította és segítette őket. Ezért egyre többen csatlakoztak hozzájuk.

Éneász csodálatos gyógyulása

32 Péter bejárta a Jeruzsálem környékén lévő városokat. Eközben meglátogatta a Lidda városában élő hívőkett is.

33 Ott talált egy Éneász nevű béna embert, aki már nyolc éve ágyban fekvő beteg volt.

34 Péter megszólította: „Éneász, Jézus Krisztus meggyógyít téged! Kelj fel, és tedd rendbe az ágyadat!” Ekkor Éneász azonnal felkelt.

35 Lidda és Sáron lakói mind látták, hogy Éneász meggyógyult, és hittek az Úrban.

Péter imádságára Tábita feltámad

36 Joppéban élt egy Tábita nevű tanítvány, akit görögül Dorkásznak hívtak. Ez a név egyébként zergét jelent. Ez az asszony mindig jót tett mindenkivel, és sokszor adott pénzt a szegényeknek.

37 Azokban a napokban Tábita megbetegedett, és meg is halt. A holttestét megmosták, és az emeleti szobában fektették le.

38 Joppé közel volt Liddához. Ezért amikor a tanítványok meghallották, hogy Péter Liddában van, elküldtek hozzá két férfit. Ezt üzenték Péternek: „Kérünk, azonnal jöjj át hozzánk!”

39 Péter fel is készült, és elment velük. Amikor megérkezett Liddába, bevezették őt abba a felső szobába, ahol Tábita holtteste feküdt. A síró özvegyasszonyok mind körülállták Pétert, és mutogatták neki azokat a ruhákat, amiket még Tábita készített, amíg velük volt.

40 Péter ekkor mindenkit kiküldött a szobából, letérdelt és imádkozott. Azután a holttesthez fordult, és azt mondta: „Tábita, kelj fel!” Az asszony kinyitotta a szemét, és amikor meglátta Pétert, felült.

41 Péter megfogta a kezét, és segített neki felkelni. Majd behívta a hívőket és az özvegyasszonyokat a szobába. Megmutatta nekik, hogy Tábita él.

42 Ennek az eseménynek elterjedt a híre egész Joppéban, és sokan hittek az Úrban.

43 Péter ezután még sokáig Joppéban maradt egy Simon nevű bőrműves mesternél.

Acts 9

The Conversion of Saul

1 Now Saul, still breathing threats and murder against the disciples of the Lord, went to the high priest,2 and asked for letters from him to the synagogues at Damascus, so that if he found any belonging to the Way, both men and women, he might bring them bound to Jerusalem.3 As he was traveling, it happened that he was approaching Damascus, and suddenly a light from heaven flashed around him;4 and he fell to the ground and heard a voice saying to him, "Saul, Saul, why are you persecuting Me?"5 And he said, "Who are You, Lord?" And He said, "I am Jesus whom you are persecuting,6 but get up and enter the city, and it will be told you what you must do."7 The men who traveled with him stood speechless, hearing the voice but seeing no one.8 Saul got up from the ground, and though his eyes were open, he could see nothing; and leading him by the hand, they brought him into Damascus.9 And he was three days without sight, and neither ate nor drank.

10 Now there was a disciple at Damascus named Ananias; and the Lord said to him in a vision, "Ananias." And he said, "Here I am, Lord."11 And the Lord said to him, "Get up and go to the street called Straight, and inquire at the house of Judas for a man from Tarsus named Saul, for he is praying,12 and he has seen tin a vision a man named Ananias come in and lay his hands on him, so that he might regain his sight."13 But Ananias answered, "Lord, I have heard from many about this man, how much harm he did to Your saints at Jerusalem;14 and here he has authority from the chief priests to bind all who call on Your name."15 But the Lord said to him, "Go, for he is a chosen tinstrument of Mine, to bear My name before the Gentiles and kings and the sons of Israel;16 for I will show him how much he must suffer for My name's sake."17 So Ananias departed and entered the house, and after laying his hands on him said, "Brother Saul, the Lord Jesus, who appeared to you on the road by which you were coming, has sent me so that you may regain your sight and be filled with the Holy Spirit."18 And immediately there fell from his eyes something like scales, and he regained his sight, and he got up and was baptized;

19 and he took food and was strengthened.
Now for several days he was with the disciples who were at Damascus,

Saul Begins to Preach Christ

20 and immediately he began to proclaim Jesus in the synagogues, saying, "He is the Son of God."21 All those hearing him continued to be amazed, and were saying, "Is this not he who in Jerusalem destroyed those who called on this name, and who had come here for the purpose of bringing them bound before the chief priests?"22 But Saul kept increasing in strength and confounding the Jews who lived at Damascus by proving that this Jesus is the Christ.

23 When many days had elapsed, the Jews plotted together to do away with him,24 but their plot became known to Saul. They were also watching the gates day and night so that they might put him to death;25 but his disciples took him by night and let him down through an opening in the wall, lowering him in a large basket.

26 When he came to Jerusalem, he was trying to associate with the disciples; but they were all afraid of him, not believing that he was a disciple.27 But Barnabas took hold of him and brought him to the apostles and described to them how he had seen the Lord on the road, and that He had talked to him, and how at Damascus he had spoken out boldly in the name of Jesus.28 And he was with them, moving about freely in Jerusalem, speaking out boldly in the name of the Lord.29 And he was talking and arguing with the Hellenistic Jews; but they were attempting to put him to death.30 But when the brethren learned of it, they brought him down to Caesarea and sent him away to Tarsus.

31 So the church throughout all Judea and Galilee and Samaria enjoyed peace, being built up; and going on in the fear of the Lord and in the comfort of the Holy Spirit, it continued to increase.

Peter's Ministry

32 Now as Peter was traveling through all those regions, he came down also to the saints who lived at Lydda.33 There he found a man named Aeneas, who had been bedridden eight years, for he was paralyzed.34 Peter said to him, "Aeneas, Jesus Christ heals you; get up and make your bed." Immediately he got up.35 And all who lived at Lydda and Sharon saw him, and they turned to the Lord.

36 Now in Joppa there was a disciple named Tabitha (which translated in Greek is called Dorcas); this woman was abounding with deeds of kindness and charity which she continually did.37 And it happened at that time that she fell sick and died; and when they had washed her body, they laid it in an upper room.38 Since Lydda was near Joppa, the disciples, having heard that Peter was there, sent two men to him, imploring him, "Do not delay in coming to us."39 So Peter arose and went with them. When he arrived, they brought him into the upper room; and all the widows stood beside him, weeping and showing all the ttunics and garments that Dorcas used to make while she was with them.40 But Peter sent them all out and knelt down and prayed, and turning to the body, he said, "Tabitha, arise." And she opened her eyes, and when she saw Peter, she sat up.41 And he gave her his hand and raised her up; and calling the saints and widows, he presented her alive.42 It became known all over Joppa, and many believed in the Lord.43 And Peter stayed many days in Joppa with a tanner named Simon.