2 Mózes 3

1  Mózes pedig őrzi vala az ő ipának, Jethrónak a Midián papjának juhait és hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez. 2  És megjelenék néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a csipkebokor ég vala; de a csipkebokor meg nem emésztetik vala. 3  S monda Mózes: Oda megyek, hogy lássam e nagy csudát, miért nem ég el a csipkebokor. 4  És látá az Úr, hogy oda méne megnézni, és szólítá őt Isten a csipkebokorból, mondván: Mózes, Mózes. Ez pedig monda: Ímhol vagyok. 5  És monda: Ne jőjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld. 6  És monda: Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene. Mózes pedig elrejté az ő orczáját, mert fél vala az Istenre tekinteni.

7  Az Úr pedig monda: Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, a mely Égyiptomban vagyon és meghallottam az ő sanyargatóik miatt való kiáltásukat; sőt ismerem szenvedéseit. 8  Le is szállok, hogy megszabadítsam őt az Égyiptombeliek kezéből és felvigyem őt arról a földről, jó és tágas földre, téjjel és mézzel folyó földre, a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok lakóhelyére. 9  Mivel hát ímé feljutott hozzám az Izráel fiainak kiáltása és láttam is a nyomorgatást, a melylyel nyomorgatják őket az Égyiptombeliek: 10  Most azért eredj, elküldelek téged a Faraóhoz és hozd ki az én népemet, az Izráel fiait Égyiptomból.

11  Mózes pedig monda az Istennek: Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a Faraóhoz és kihozzam az Izráel fiait Égyiptomból? 12  És felele: Én veled lészek! és ez lesz a jele, hogy én küldöttelek téged, hogy mikor kihozod a népet Égyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni az Istennek. 13  Mózes pedig monda az Istennek: Ímé én elmegyek az Izráel fiaihoz és ezt mondom nékik: A ti atyáitok Istene küldött engem ti hozzátok; ha azt mondják nékem: Mi a neve? mit mondjak nékik? 14  És monda Isten Mózesnek: VAGYOK A KI VAGYOK. És monda: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok. 15  És ismét monda Isten Mózesnek: Így szólj az Izráel fiaihoz: Az Úr, a ti atyáitoknak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákóbnak Istene küldött engem ti hozzátok. Ez az én nevem mind örökké és ez az én emlékezetem nemzetségről nemzetségre.

16  Menj el és gyűjtsd egybe az Izráel véneit és mondd ezt nékik: Az Úr, a ti atyáitok Istene, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene megjelent nékem, mondván: Megemlékeztem rólatok és arról a mit elkövettek rajtatok Égyiptomban. 17  És mondám: Kiviszlek titeket az égyiptomi nyomorúságból a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok földére, téjjel és mézzel folyó földre. 18  És ha hallgatnak szavadra, akkor elmégy te és az Izráel vénei Égyiptom királyához, s így szóltok néki: Az Úr, a héberek Istene megjelent nékünk; most azért hadd menjünk három napi útra a pusztába, hogy áldozzunk az Úrnak a mi Istenünknek.

19  Én pedig tudom, hogy az égyiptomi király nem engedi meg néktek, hogy elmenjetek, még erőhatalomra sem. 20  Kinyújtom azért az én kezemet és megverem Égyiptomot mindenféle csudáimmal, melyeket véghez viszek benne; így azután elbocsát titeket. 21  És kedvessé tészem e népet az Égyiptombeliek előtt, és lészen, hogy mikor kimentek, nem mentek üresen. 22  Kérjen azért minden asszony az ő szomszédasszonyától és háza lakó asszonyától ezüst edényeket és arany edényeket és ruhákat; és rakjátok azokat fiaitokra és leányaitokra, s így foszszátok ki Égyiptomot.

Exodus 3

God sends Moses to speak to the king of Egypt

God speaks to Moses

1 One day, Moses was taking care of the sheep and goats of his father-in-law Jethro, the priest of Midian, and Moses decided to lead them across the desert to Sinai,t the holy mountain. 2 There an angel of the Lord appeared to him from a burning bush. Moses saw that the bush was on fire, but it was not burning up.t

3 “This is strange!” he said to himself. “I'll go over and see why the bush isn't burning up.”

4 When the Lord saw Moses coming near the bush, he called him by name, and Moses answered, “Here I am.”
5 God replied, “Don't come any closer. Take off your sandals—the ground where you are standing is holy.

6 I am the God who was worshipped by your ancestors Abraham, Isaac, and Jacob.”
Moses was afraid to look at God, and so he hid his face.

7 The Lord said:
I have seen how my people are suffering as slaves in Egypt, and I have heard them beg for my help because of the way they are being ill-treated. I feel sorry for them,

8 and I have come down to rescue them from the Egyptians.
I will bring my people out of Egypt into a country where there is good land, rich with milk and honey. I will give them the land where the Canaanites, Hittites, Amorites, Perizzites, Hivites, and Jebusites now live. 9 My people have begged for my help, and I have seen how cruel the Egyptians are to them.

10 Now go to the king! I am sending you to lead my people out of his country.

11 But Moses said, “Who am I to go to the king and lead your people out of Egypt?”

12 God replied, “I will be with you. And you will know that I am the one who sent you, when you worship me on this mountain after you have led my people out of Egypt.”t

13 Moses answered, “I will tell the people of Israel that the God their ancestors worshipped has sent me to them. But what should I say, if they ask me your name?”t

14-15 God said to Moses:t
I am the eternal God. So tell them that the Lord,t whose name is “I Am”, has sent you. This is my name for ever, and it is the name that people must use from now on.
16 Call together the leaders of Israel and tell them that the God who was worshipped by Abraham, Isaac, and Jacob has appeared to you. Tell them I have seen how terribly they are being treated in Egypt,

17 and I promise to lead them out of their troubles. I will give them a land rich with milk and honey, where the Canaanites, Hittites, Amorites, Perizzites, Hivites, and Jebusites now live.
18 The leaders of Israel will listen to you. Then you must take them to the king of Egypt and say, “The Lord God of the Hebrews has appeared to us. Let us walk three days into the desert, where we can offer a sacrifice to him.” 19 But I know that the king of Egypt won't let you go unless something forces him to.

20 So I will use my mighty power to perform all kinds of miracles and strike down the Egyptians. Then the king will send you away.
21 After I punish the Egyptians, they will be so afraid of you that they will give you anything you want. You are my people, and I will let you take many things with you when you leave the land of Egypt.t 22 Every Israelite woman will go to her Egyptian neighbours or to any Egyptian woman living in her house. She will ask them for gold and silver jewellery and for their finest clothes. The Egyptians will give them to you, and you will put these fine things on your sons and daughters. You will carry all this away when you leave Egypt.