Ezékiel 19
1 Te pedig kezdj gyászéneket Izráel fejedelmeiről. 2 És mondjad: Mi volt anyád? Nőstény oroszlán; oroszlánok közt fekszik vala, fiatal oroszlánok között nevelé fel kölykeit. 3 És fölnevele egyet kölykei közül; fiatal oroszlánná lőn, és megtanula ragadományt ragadozni, embereket evett. 4 És meghallák ezt róla a népek; vermökben megfogaték, és elvivék őt horgokon Égyiptom földjére. 5 És mikor látta, hogy késik, hogy oda veszett reménysége, vőn egyet kölykei közül, ezt tevé fiatal oroszlánná. 6 És ez jár vala az oroszlánok között, fiatal oroszlánná lőn, és megtanula ragadományt ragadozni, embereket evett. 7 És ismeré az ő özvegyeiket s városaikat elpusztítá, és megrettene a föld és annak teljessége, ordítása hangjától. 8 És veték ellene a pogányok köröskörül a tartományokból és kiteríték reá hálójukat, vermökben megfogaték; 9 És veték őt ketreczbe horgokon, s elvivék őt Babilon királyához, elvivék őt várakba, hogy többé ne hallassék szava Izráel hegyein.
10 Anyád a te nyugalmadban olyan vala, mint a víz mellé ültetett szőlőtő, gyümölcscsel és vesszővel bővelkedik vala a sok víztől. 11 És lőnek néki erős vesszei, uralkodók pálczáinak valók, és nagy vala magassága a sűrűség között és felett, és kitetszék magasságával és vesszeinek sokaságával. 12 De kiszaggattaték Isten haragja által, a földre vetteték, és a napkeleti szél elszárasztá gyümölcsét; letöretének és elszáradának erős ágai; tűz emészté meg. 13 És most a pusztában plántáltatott, száraz és szomjú földön. 14 És tűz jött ki ágainak egyik vesszejéből, gyümölcsét megemészté, és nincs többé rajta erős vessző, nincs pálcza az uralkodásra! Gyászének ez és gyászének lesz.
Ezekiel 19
Lament for the Princes of Israel
1 “And you, singt a lament for the princes of Israel,
2 and say:
“‘What a lioness was your mother among the lions!
She lay among young lions;s she reared her cubs.
3 She reared one of her cubs; he became a young lion.
He learned to tear prey; he devoured people.t
4 The nations heard about him; he was trapped in their pit.
They brought him with hooks to the land of Egypt.s
5 “‘When she realized that she waited in vain, her hope was lost.
She took another of her cubss and made him a young lion.
6 He walked about among the lions; he became a young lion.
He learned to tear prey; he devoured people.
7 He broke downs their strongholdss and devastated their cities.
The land and everything in it was frightened at the sound of his roaring.
8 The nations – the surrounding regions – attacked him.
They threw their net over him; he was caught in their pit.
9 They put him in a collar with hooks;t
they brought him to the king of Babylon;
they brought him to prisons
so that his voice would not be heard
any longer on the mountains of Israel.
10 “‘Your mother was like a vine in your vineyard,s planted by water.
It was fruitful and full of branches because it was well-watered.
11 Its boughs were strong, fitt for rulers’ scepters; it reached up into the clouds.
It stood out because of its height and its many branches.t
12 But it was plucked up in anger; it was thrown down to the ground.
The east winds dried up its fruit;
its strong branches broke off and withered –
a fire consumed them.
13 Now it is planted in the wilderness,
in a dry and thirsty land.s
14 A fire has gone out from its branch; it has consumed its shoot and its fruit.t
No strong branch was left in it, nor a scepter to rule.’
This is a lament song, and has become a lament song.”