previous next

1 Mózes 19

1  Mikor a két angyal estére Sodomába jutott, Lót Sodoma kapujában űl vala, és a mint meglátá őket Lót, felkele eléjök, és arczczal a földre borúla. 2  És monda: Ímé én Uraim kérlek, térjetek be a ti szolgátok házához, és háljatok ott, és mossátok meg lábaitokat; reggel korán felkelhettek és indulhattok útatokra. Azok pedig mondának: Nem, hanem az utczán hálunk meg. 3  De nagyon unszolá őket, és betérének hozzá, és bemenének az ő házába; ő pedig szerze nékik vendégséget, és pogácsát is süte, és evének.

4  Lefekvésök előtt a város férfiai, Sodoma férfiai körűlvevék a házat, ifja, örege, mind az egész község egytől egyig. 5  És szólíták Lótot, mondván néki: Hol vannak a férfiak, a kik te hozzád jövének az éjjel? Hozd ki azokat mi hozzánk, hadd ismerjük őket. 6  És kiméne Lót ő hozzájok az ajtó eleibe, és bezárá maga után az ajtót. 7  És monda: Kérlek atyámfiai, ne cselekedjetek gonoszságot. 8  Ímé van énnékem két leányom, a kik még nem ismertek férfiat, kihozom azokat ti hozzátok, és cselekedjetek velök a mint néktek tetszik, csakhogy ezekkel az emberekkel ne csináljatok semmit, mivelhogy az én hajlékom árnyéka alá jöttenek. 9  Azok pedig mondának: Eredj el innen. Ismét mondának: Ez egy maga nálunk a jövevény s ő szabja a törvényt? Majd gonoszbul cselekszünk veled, hogy nem azokkal. És reá rohanának a férfiúra, Lótra, felette igen, és azon valának, hogy betörik az ajtót. 10  De kinyújták azok a férfiak kezeiket, és bevonák Lótot magokhoz a házba és bezárák az ajtót. 11  Az embereket pedig, kik a ház ajtaja előtt valának, vaksággal verék meg kicsinytől nagyig, annyira, hogy elfáradának az ajtó keresésében.

12  És mondának a férfiak Lótnak: Ki van még itt hozzád tartozó? vődet, fiaidat és leányaidat, és mindenedet, a mi a tied a városban, vidd ki e helyből. 13  Mert mi elvesztjük e helyet, mivelhogy ezek kiáltása nagyra nőtt az Úr előtt; és az Úr küldött minket, hogy elveszítsük ezt. 14  Kiméne azért Lót, és szóla az ő vőinek, kik az ő leányait elvették vala, és monda: Keljetek fel, menjetek ki e helyből, mert elveszti az Úr e várost; de az ő vőinek úgy tetszék, mintha tréfálna.

15  És mikor a hajnal feljött, sürgetik vala az Angyalok Lótot, mondván: Kelj fel, vedd a te feleségedet és jelenlevő két leányodat, hogy el ne veszsz a városnak bűne miatt. 16  Mikor pedig késedelmeskedék, megragadák a férfiak az ő kezét és az ő feleségének kezét és két leánya kezét, az Úrnak iránta való irgalmából, és kivivék őt: és ott hagyák a városon kívül.

17  És lőn mikor kivivék őket, monda az egyik: Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne veszsz. 18  És monda Lót nékik: Ne oh Uram! 19  Ímé a te szolgád kegyelmet talált te előtted, és nagy a te irgalmasságod, melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartotta: de én nem menekűlhetek a hegyre, nehogy utólérjen a veszedelem, és meghaljak. 20  Ímhol az a város közel van, hogy oda fussak, kicsiny is, hadd menekűljek kérlek oda, lám kicsiny az; és én életben maradok. 21  Monda azért néki: Ím tekintek rád e dologban is, és nem pusztítom el a várost, a melyről szólottál. 22  Siess, menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, míg oda nem érsz. Azért nevezték annak a városnak nevét Czóárnak.

23  A nap feljött vala a földre, mikor Lót Czóárba ére.

24  És bocsáta az Úr Sodomára és Gomorára kénköves és tüzes esőt az Úrtól az égből. 25  És elsűlyeszté ama városokat, és azt az egész vidéket, és a városok minden lakosait, és a föld növényeit is.

26  És hátra tekinte az ő felesége, és sóbálványnyá lőn.

27  Ábrahám pedig reggel arra a helyre indúla, a hol az Úr színe előtt állott vala. 28  És tekinte Sodoma és Gomora felé, és az egész környék földje felé; és látá, és ímé felszálla a földnek füstje, mint a kemencze füstje.

29  És lőn mikor elveszté Isten annak a környéknek városait, megemlékezék az Isten Ábrahámról, és kiküldé Lótot a veszedelemből, mikor elsűlyeszté a városokat, a melyekben lakott vala Lót.

30  Lót pedig felméne Czóárból, és letelepedék a hegyen, és vele együtt az ő két leánya is, mert fél vala Czóárban lakni; lakozék tehát egy barlangban ő és az ő két leánya. 31  És monda a nagyobbik a kisebbiknek: A mi atyánk megvénhedett, és nincsen a földön férfiú, a ki mi hozzánk bejöhetne az egész föld szokása szerint. 32  Jer, adjunk bort inni a mi atyánknak, és háljunk ő vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól. 33  Adának azért inni bort az ő atyjoknak azon éjszaka, és beméne a nagyobbik, és hála az ő atyjával, ez pedig semmit sem tuda annak sem lefekvéséről, sem fölkeléséről. 34  És lőn másodnapon, monda a nagyobbik a kisebbiknek: Ímé a mult éjjel én háltam atyámmal, adjunk néki bort inni ez éjjel is, és menj be te, hálj vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól. 35  Adának azért azon éjszaka is az ő atyjoknak bort inni, és felkele a kisebbik is és vele hála; ő pedig semmit sem tuda annak sem lefekvéséről, sem fölkeléséről. 36  És teherbe esének Lót leányai mindketten az ő atyjoktól. 37  És szűle a nagyobbik fiat, és nevezé annak nevét Moábnak; ez a Moábiták atyja mind e mai napig. 38  A kisebbik is fiat szűle és nevezé annak nevét Benamminak. Ez az Ammoniták atyja mind a mai napig.

Genesis 19

The evil city of Sodom

1 That evening the two angelst arrived in Sodom, while Lot was sitting near the city gate.t When Lot saw them, he got up, bowed down low,

2 and said, “Gentlemen, I am your servant. Please come to my home. You can wash your feet, spend the night, and be on your way in the morning.”
They told him, “No, we'll spend the night in the city square.”

3 But Lot kept insisting, until they finally agreed and went home with him. He baked some bread,t cooked a meal, and they ate.
4 Before Lot and his guests could go to bed, every man in Sodom, young and old, came and stood outside his house

5 and started shouting, “Where are your visitors? Send them out, so we can have sex with them!”t
6 Lot went outside and shut the door behind him. 7 Then he said, “Friends, please don't do such a terrible thing!

8 I have two daughters who have never been married. I'll bring them out, and you can do what you want with them. But don't harm these men. They are guests in my home.”

9 “Don't get in our way,” the crowd answered. “You're an outsider. What right do you have to order us around? We'll do worse things to you than we're going to do to them.”
The crowd kept arguing with Lot. Finally, they rushed towards the door to break it down.
10 But the two angels in the house reached out and pulled Lot safely inside.

11 Then they struck everyone in the crowd blind, and none of them could even find the door.t

12-13 The two angels said to Lot, “The Lord has heard many terrible things about the people of Sodom, and he has sent us here to destroy the city. Take your family and leave. Take every relative you have in the city, as well as the men your daughters are going to marry.”

14 Lot went to the men who were engaged to his daughters and said, “Hurry and get out of here! The Lord is going to destroy this city.” But they thought he was joking, and they laughed at him.
15 Early the next morning the two angels tried to make Lot hurry and leave. They said, “Take your wife and your two daughters and get out of here as fast as you can! If you don't, every one of you will be killed when the Lord destroys the city.” 16 At first, Lot just stood there. But the Lord wanted to save him. So the angels took Lot, his wife, and his two daughters by the hand and led them out of the city.t

17 When they were outside, one of the angels said, “Run for your lives! Don't even look back. And don't stop in the valley. Run to the hills, where you will be safe.”
18-19 Lot answered, “You have done us a great favour, sir. You have saved our lives, but please don't make us go to the hills. That's too far away. The city will be destroyed before we can get there, and we will be killed when it happens.

20 There's a town near here. It's only a small place, but my family and I will be safe, if you let us go there.”
21 “All right, go there,” he answered. “I won't destroy that town.

22 Hurry! Run! I can't do anything until you are safely there.”
The town was later called Zoart because Lot had said it was small.

Sodom and Gomorrah are destroyed


23 The sun was coming up as Lot reached the town of Zoar, 24 and the Lord sent burning sulphur down like rain on Sodom and Gomorrah.t

25 He destroyed those cities and everyone who lived in them, as well as their land and the trees and grass that grew there.

26 On the way, Lot's wife looked back and was turned into a block of salt.t
27 That same morning Abraham got up and went to the place where he had stood and spoken with the Lord.

28 He looked down towards Sodom and Gomorrah and saw smoke rising from all over the land—it was like a flaming furnace.

29 When God destroyed the cities of the valley where Lot lived, he remembered his promise to Abraham and saved Lot from the terrible destruction.

Moab and Ammon


30 Lot was afraid to stay on in Zoar. So he took his two daughters and moved to a cave in the hill country. 31 One day his elder daughter said to her sister, “Our father is old, and there are no men anywhere for us to marry. 32 Let's get our father drunk! Then we can sleep with him and have children.”

33 That night they got their father drunk, and the elder daughter got in bed with him, but he was too drunk even to know she was there.
34 The next day the elder daughter said to her sister, “I slept with my father last night. We'll get him drunk again tonight, so you can go to bed with him, and we can each have a child.”

35 That night they got their father drunk, and this time the younger sister slept with him. But once again he was too drunk even to know she was there.
36 That's how Lot's two daughters had their children. 37 The elder daughter named her son Moab,t and he is the ancestor of the Moabites. 38 The younger daughter named her son Benammi,t and he is the ancestor of the Ammonites.