previous next

1 Mózes 3

1  A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? 2  És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk; 3  De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. 4  És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg; 5  Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.

6  És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék. 7  És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak. 8  És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.

9  Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy? 10  És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém.

11  És monda Ű: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél? 12  És monda az ember: Az asszony, a kit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém. 13  És monda az Úr Isten az asszonynak: Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kígyó ámított el engem, úgy evém.

14  És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom és minden mezei vad között; hasadon járj, és port egyél életed minden napjaiban. 15  És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod. 16  Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad.

17  Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, a melyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban. 18  Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek fűvét. 19  Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz. 20  Nevezte vala pedig Ádám az ő feleségét Évának, mivelhogy ő lett anyja minden élőnek. 21  És csinála az Úr Isten Ádámnak és az ő feleségének bőr ruhákat, és felöltözteté őket.

22  És monda az Úr Isten: Ímé az ember olyanná lett, mint mi közűlünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakaszszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen: 23  Kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből, hogy mívelje a földet, a melyből vétetett vala. 24  És kiűzé az embert, és oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kerúbokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját.

Genesis 3

The First Sin and the First Promise

1 The snake was more clever than all the wild animals the Lord God had made. He asked the woman, “Did God really say, ‘You must never eat the fruit of any tree in the garden’?”2 The woman answered the snake, “We’re allowed to eat the fruit from any tree in the garden

3 except the tree in the middle of the garden. God said, ‘You must never eat it or touch it. If you do, you will die!’ ”
4 “You certainly won’t die!” the serpent told the woman.

5 “God knows that when you eat it your eyes will be opened. You’ll be like God, knowing good and evil.”
6 The woman saw that the tree had fruit that was good to eat, nice to look at, and desirable for making someone wise. So she took some of the fruit and ate it. She also gave some to her husband, who was with her, and he ate it.7 Then their eyes were opened, and they both realized that they were naked. They sewed fig leaves together and made clothes for themselves.8 In the cool of the evening, the man and his wife heard the Lord God walking around in the garden. So they hid from the Lord God among the trees in the garden.

9 The Lord God called to the man and asked him, “Where are you?”
10 He answered, “I heard you in the garden. I was afraid because I was naked, so I hid.”11 God asked, “Who told you that you were naked? Did you eat fruit from the tree I commanded you not to eat from?”12 The man answered, “That woman, the one you gave me, gave me some fruit from the tree, and I ate it.”13 Then the Lord God asked the woman, “What have you done?”“The snake deceived me, and I ate,” the woman answered.14 So the Lord God said to the snake, “Because you have done this,You are cursed more than all the wild or domestic animals.You will crawl on your belly.You will be the lowest of animals as long as you live.15 I will make you and the woman hostile toward each other.I will make your descendantsand her descendant hostile toward each other.He will crush your head,and you will bruise his heel.”16 He said to the woman,“I will increase your pain and your laborwhen you give birth to children.Yet, you will long for your husband,and he will rule you.”17 Then he said to the man, “You listened to your wife and ate fruit from the tree, although I commanded you, ‘You must never eat its fruit.’The ground is cursed because of you.Through hard work you will eat food that comes from itevery day of your life.18 The ground will grow thorns and thistles for you,and you will eat wild plants.19 By the sweat of your brow, you will produce food to eatuntil you return to the ground,because you were taken from it.You are dust, and you will return to dust.”20 Adam named his wife Eve [Life] because she became the mother of every living person.21 The Lord God made clothes from animal skins for the man and his wife and dressed them.22 Then the Lord God said, “The man has become like one of us, since he knows good and evil. He must not reach out and take the fruit from the tree of life and eat. Then he would live forever.”23 So the Lord God sent the man out of the Garden of Eden to farm the ground from which the man had been formed.

24 After he sent the man out, God placed angelst and a flaming sword that turned in all directions east of the Garden of Eden. He placed them there to guard the way to the tree of life.