Zsidókhoz 12
Kövesd Jézus példáját!
1 A hit embereinek ez a nagy serege körülvesz bennünket! Az ő életük mutatja meg igazán, mit jelent a hit. Ezért hát, mi is dobjunk le magunkról minden terhet, amely akadályoz bennünket, s még azt a bűnt is, amely szívósan tapad ránk, és el akar gáncsolni! Kitartással fussuk végig az előttünk lévő versenypályát!
2 Közben azonban ne vegyük le szemünket Jézusról, aki hitünk elkezdője és befejezője! Ő azért az örömért, amelyet Isten tűzött célul elé, elszenvedte még a kereszten való kivégzést is, és nem törődött azzal a szégyennel, amelyet ez jelentett. Most pedig elfoglalta a helyét Isten trónjának jobb oldalánt.
3 Gondoljatok Jézusra! Türelmesen elviselte, amikor a bűnösök gonoszul bántak és makacsul ellenkeztek vele. Ha erre gondoltok, nem fogtok belefáradni munkátokba, sem nem vesztitek el a kedveteket.
Isten úgy bánik velünk, mint a fiaival
4 A bűn elleni harcotokban még nem kellett szembenéznetek a halállal.
5 Isten fiai vagytok, és ő bátorít benneteket. De ezt a bátorítást elfelejtettétek:
„Fiam, vedd komolyan, ha az ÚR nevel téged,
és ne veszítsd el a kedved, amikor megfegyelmez!
6 Mert az ÚR megneveli azokat, akiket szeret,
és megfenyít mindenkit, akit a fiává fogad.” Péld 3:11-12
7 Fogadjátok el, és vessétek alá magatokat az ilyen nevelésnek! Tekintsétek az Édesapátoktól jövő megfegyelmezésnek! Mert ez azt bizonyítja, hogy Isten úgy bánik veletek, mint a fiaival. Hiszen minden fiút megnevel az apja.
8 Mindenkinek szüksége van a fegyelmezésre. De ha sohasem kaptok fegyelmezést, akkor nem is vagytok igazán Isten fiai, csak törvénytelen gyerekek.
9 Ezen kívül mindegyikünket fegyelmezett és fenyített földi édesapánk, akit tisztelünk. Akkor mennyivel inkább kell engedelmeskednünk szellemi Édesapánknak, hogy élhessünk?!
10 Földi apánk csak rövid ideig fegyelmezett bennünket, ahogy neki tetszett. Isten azonban a mi érdekünkben fegyelmez és nevel. Abból a célból teszi ezt, hogy szentek lehessünk, olyanok, mint ő.
11 A fegyelmezés, meg a fenyítés egyáltalán nem kellemes, amikor el kell szenvednünk. Sőt, inkább fájdalmas, és szomorúságot okoz! Később mégis igazságosságot és békességet eredményez annak az életében, aki a fegyelmezés által megedződött.
Gyakorlati tanácsok
12 Ezért ne szomorkodjatok, hanem emeljétek fel a fejeteket! Ne legyetek gyengék, hanem erősítsétek meg magatokat!
13 Egyenes utakon járjatok, és helyesen éljetek, hogy megmeneküljetek, és gyengeségeitek miatt el ne vesszetek!
14 Igyekezzetek mindenkivel békességben élni! Törekedjetek arra, hogy bűn nélkül éljetek, mert aki nem szent, az sohasem fogja meglátni az Urat!
15 Vigyázzatok, hogy Isten kegyelmétől senki el ne forduljon! Vigyázzatok, hogy senkiben ne növekedjen fel a keserűség, mint egy mérgező növény, mert ez sok más embert is megmérgezhet!
16 Közöttetek senki ne éljen szexuális bűnben! Senki se legyen istentelen, mint Ézsau, aki egy tál ételért eladta elsőszülöttségi jogát!
17 Tudjátok, hogy amikor később örökölni akarta az áldást, már nem kapta meg. Nem tudott többé változtatni azon, amit tett, pedig sírva igyekezett megszerezni az apja áldását.
A Sínai hegy és a Sion hegye
18 t Ti már új helyre érkeztetek. Nem úgy, mint Izráel népe akkor régen, amikor megérkeztek a Sínai hegyhez. Ti most nem kézzelfogható hegyhez jöttetek, amely tűzben ég. Nem sötétséghez, homályhoz, viharhoz,
19 a trombita harsogó hangjához, sem a hanghoz, amely rettenetes volt. Olyan félelmetes volt, hogy akik hallották, könyörögtek, hogy ne szóljon hozzájuk többé.
20 Mert nem tudták elviselni a parancsot, amit kaptak: „Még ha egy állat érinti a hegyet, azt is meg kell ölni: agyon kell dobálni kövekkel.”t
21 Olyan rémületes volt a látvány, hogy még Mózes is azt mondta: „Reszketek a félelemtől.”t
22 Nem, ti nem ilyen helyre jöttetek! Az az új hely, ahová érkeztetek, a Sion hegye, az Élő Isten városa, a Mennyei Jeruzsálemt, és benne az angyalok ezrei, akik összegyűltek, hogy együtt örvendezzenek.
23 Ahová érkeztetek, az az elsőszülöttekt Eklézsiája, vagyis azoknak az ünnepi összegyülekezése, akiknek a neve fel van írva a Mennyben. Magához Istenhez jöttetek, aki minden ember bírája, és az igazságos emberek szellemeihez, akik tökéletessé váltak.
24 Jézushoz jöttetek, aki az Új Szövetséget megkötötte. Jézus véréhezt jöttetek, amely megtisztít, és sokkal jobb dolgokról beszél, mint Ábel vére.
25 Vigyázzatok, nehogy visszautasítsátok, amit Isten mond! Azok sem menekültek meg, akik akkor régen visszautasították, amikor Isten figyelmeztette őket itt a földön. Akkor mi hogyan menekülhetnénk meg, ha elfordulunk Istentől, aki most a Mennyből szól hozzánk?!
26 Akkor régen, mikor Isten szólt, a hangja megrázta a földet. Most pedig azt ígéri: „Még egyszer megrázom a Földet, sőt, még a Mennyet is.”t
27 Ez a „még egyszer” azt jelenti, hogy minden teremtett dolgot megráz, és ezek el fognak tűnni. Csak az marad meg, ami kibírja ezt a megrázást.
28 Mi pedig olyan királyságot kapunk, amelyet semmi sem rendíthet meg. Ezért hát legyünk hálásak Istennek, és szolgáljuk olyan módon, ahogy neki tetszik: tisztelettel és félelemmel!
29 Mert a mi Istenünk olyan, mint a tűz, amely mindent megemészt!
Hebrews 12
Jesus, the Example
1 Therefore, since we have so great a cloud of witnesses surrounding us, let us also lay aside every encumbrance and the sin which so easily entangles us, and let us run with endurance the race that is set before us,2 fixing our eyes on Jesus, the author and perfecter of faith, who for the joy set before Him endured the cross, despising the shame, and has sat down at the right hand of the throne of God.
3 For consider Him who has endured such hostility by sinners against Himself, so that you will not grow weary and lose heart.
A Father's Discipline
4 You have not yet resisted to the point of shedding blood in your striving against sin;5 and you have forgotten the exhortation which is addressed to you as sons,
"MY SON, DO NOT REGARD LIGHTLY THE DISCIPLINE OF THE LORD,
NOR FAINT WHEN YOU ARE REPROVED BY HIM;
6 FOR THOSE WHOM THE LORD LOVES HE DISCIPLINES,
AND HE SCOURGES EVERY SON WHOM HE RECEIVES."7 It is for discipline that you endure; God deals with you as with sons; for what son is there whom his father does not discipline?8 But if you are without discipline, of which all have become partakers, then you are illegitimate children and not sons.9 Furthermore, we had earthly fathers to discipline us, and we respected them; shall we not much rather be subject to the Father of spirits, and live?10 For they disciplined us for a short time as seemed best to them, but He disciplines us for our good, so that we may share His holiness.11 All discipline for the moment seems not to be joyful, but sorrowful; yet to those who have been trained by it, afterwards it yields the peaceful fruit of righteousness.
12 Therefore, strengthen the hands that are weak and the knees that are feeble,13 and make straight paths for your feet, so that the limb which is lame may not be put out of joint, but rather be healed.
14 Pursue peace with all men, and the sanctification without which no one will see the Lord.15 See to it that no one comes short of the grace of God; that no root of bitterness springing up causes trouble, and by it many be defiled;16 that there be no immoral or godless person like Esau, who sold his own birthright for a single meal.17 For you know that even afterwards, when he desired to inherit the blessing, he was rejected, for he found no place for repentance, though he sought for it with tears.
Contrast of Sinai and Zion
18 For you have not come to a mountain that can be touched and to a blazing fire, and to darkness and gloom and whirlwind,19 and to the blast of a trumpet and the sound of words which sound was such that those who heard begged that no further word be spoken to them.20 For they could not bear the command, "IF EVEN A BEAST TOUCHES THE MOUNTAIN, IT WILL BE STONED."21 And so terrible was the sight, that Moses said, "I AM FULL OF FEAR and trembling."22 But you have come to Mount Zion and to the city of the living God, the heavenly Jerusalem, and to myriads of angels,23 to the general assembly and church of the firstborn who are enrolled in heaven, and to God, the Judge of all, and to the spirits of the righteous made perfect,24 and to Jesus, the mediator of a new covenant, and to the sprinkled blood, which speaks better than the blood of Abel.
The Unshaken Kingdom
25 See to it that you do not refuse Him who is speaking. For if those did not escape when they refused him who warned them on earth, much less will we escape who turn away from Him who warns from heaven.26 And His voice shook the earth then, but now He has promised, saying, "YET ONCE MORE I WILL SHAKE NOT ONLY THE EARTH, BUT ALSO THE HEAVEN."27 This expression, "Yet once more," denotes the removing of those things which can be shaken, as of created things, so that those things which cannot be shaken may remain.28 Therefore, since we receive a kingdom which cannot be shaken, let us show gratitude, by which we may offer to God an acceptable service with reverence and awe;29 for our God is a consuming fire.