Zsidókhoz 6

1 Ezért hagyjuk el a Krisztusról szóló alapvető tanításokat, és igyekezzünk szellemileg felnőtté válni! Ne kezdjük újra előlről az ABC-t: a kezdőknek való tanítást az Istenben való hitről és a gonosz dolgok elhagyásáról,

2 a bemerítésekrőlt, a kézrátételrőlt, a halottak feltámadásáról és az örök ítéletről!

3 Tovább kell mennünk, és komolyabb tanításokkal kell foglalkoznunk. A továbbiakban ezt is fogjuk tenni, ha Isten megengedi.

4-6 Ha valaki elhagyja Krisztus útját, vajon visszatérhet-e hozzá megint? Olyanokról beszélek, akiket az igazság egyszer már megvilágosított, meg is kóstolták Isten ajándékát, megkapták a Szent Szellemet, hallották Isten beszédét, megtapasztalták a következő korszak erejét, mégis elhagyták Krisztus útját. Ezek szinte ismét megfeszítik Isten Fiát, és szégyent hoznak rá az emberek előtt. Vajon az ilyen emberek ismét megváltoztatják a gondolkodásukat és életüket? Nem, ez lehetetlen!

7 Úgy van ez, mint a termőföld, amely gyakran kap esőt, és bőséges termést hoz gazdájának, aki megműveli. Az ilyen földet Isten megáldja.

8 De az a föld, amely csak töviseket és gazt terem, haszontalan. Az ilyen földet az a veszély fenyegeti, hogy Isten megátkozza, és tűzzel pusztítja el.

9 Ezzel figyelmeztetni szeretnélek benneteket, kedves testvéreim, de biztos vagyok benne, hogy rátok jobb dolgok várnak, amelyek által meg fogtok menekülni.

10 Mert Isten nem igazságtalan, hogy elfelejtkezzen munkátokról. Nem felejti el a szeretetet sem, amellyel segítettétek, és ma is segítitek népét.

11 Azt kívánjuk, hogy mindannyian szorgalmasan végezzétek ezt a munkát egész életetekben. Így azután meg is fogjátok kapni, amiben most reménykedtek!

12 Ne legyetek lusták! Azokat kövessétek, akik hittel és türelemmel végül megkapták, amit Isten ígért nekik!

Isten ígéretei és esküje

13 Ábrahámnak Isten ígéretet tett. De mivel Istennél senki sincs nagyobb, ezért saját magára esküdött, hogy amit ígért, azt meg is fogja tenni.

14 Azt mondta Ábrahámnak: „Bőségesen megáldalak, és nagyon-nagyon sok utódot adok neked.”t

15 Ábrahámnak sokáig és türelmesen várnia kellett, de végül mégis megkapta, amit Isten ígért.

16 Az emberek között az a szokás, hogy olyan valakire esküsznek, aki nagyobb náluk. Így erősítik meg ígéretüket, és ezzel vetnek véget a vitának.

17 Hasonlóképpen, amikor Isten egészen világosan meg akarta mutatni, hogy ígéreteit biztosan teljesíteni fogja, ő is megesküdött. Azoknak akarta ezt megmutatni, akik később valóban meg is kapták, amit Isten nekik ígért. Tehát, Isten egyrészt megígért valamit, másrészt azt esküjével erősítette meg.

18 Ez a két dolog sohasem változik! Isten nem hazudhat, amikor ígér valamit, és nem hazudhat, amikor megesküszik. Ez erős biztatást jelent, és reménységet ad nekünk. Hiszen odamenekültünk Istenhez, és belekapaszkodtunk abba a reménységbe, amit ő adott nekünk.

19 Ez a reménység olyan a lelkünk számára, mint a csónak számára az erős és biztonságos horgony. Ez a „remény-horgony” a mennyei Templomban, a függöny mögött, a mennyei Szentek Szentjébent kapaszkodik meg,

20 ott, ahová Jézus bement. Értünk ment be oda, hogy utat készítsen a számunkra. Hiszen mindörökké Jézus lett a Főpap, Melkisédekhez hasonlóan.

Hebrews 6

The Peril of Falling Away

1 Therefore leaving the elementary teaching about the Christ, let us press on to maturity, not laying again a foundation of repentance from dead works and of faith toward God,2 of instruction about washings and laying on of hands, and the resurrection of the dead and eternal judgment.3 And this we will do, if God permits.4 For in the case of those who have once been enlightened and have tasted of the heavenly gift and have been made partakers of the Holy Spirit,5 and have tasted the good word of God and the powers of the age to come,6 and then have fallen away, it is impossible to renew them again to repentance, since they again crucify to themselves the Son of God and put Him to open shame.7 For ground that drinks the rain which often falls on it and brings forth vegetation useful to those for whose sake it is also tilled, receives a blessing from God;8 but if it yields thorns and thistles, it is worthless and close to being cursed, and it ends up being burned.

Better Things for You

9 But, beloved, we are convinced of better things concerning you, and things that accompany salvation, though we are speaking in this way.10 For God is not unjust so as to forget your work and the love which you have shown toward His name, in having ministered and in still ministering to the saints.11 And we desire that each one of you show the same diligence so as to realize the full assurance of hope until the end,12 so that you will not be sluggish, but imitators of those who through faith and patience inherit the promises.

13 For when God made the promise to Abraham, since He could swear by no one greater, He swore by Himself,14 saying, "I WILL SURELY BLESS YOU AND I WILL SURELY MULTIPLY YOU."15 And so, having patiently waited, he obtained the promise.16 For men swear by one greater than themselves, and with them an oath given as confirmation is an end of every dispute.17 In the same way God, desiring even more to show to the heirs of the promise the unchangeableness of His purpose, interposed with an oath,18 so that by two unchangeable things in which it is impossible for God to lie, we who have taken refuge would have strong encouragement to take hold of the hope set before us.19 This hope we have as an anchor of the soul, a hope both sure and steadfast and one which enters within the veil,20 where Jesus has entered as a forerunner for us, having become a high priest forever according to the order of Melchizedek.