Jeremiás 52

1  Huszonegy esztendős volt Sedékiás, mikor uralkodni kezde, és tizenegy esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, és az ő anyjának neve Hammutál vala, a Libnából való Jeremiás leánya. 2  És gonoszt cselekedék az Úr szemei előtt, mint Jojákim cselekedett vala. 3  Mert az Úr haragjáért vala ez Jeruzsálemen és Júdán, míglen elveté őket színe elől. Sedékiás ugyanis engedetlen lőn a babiloni királynak.

4  És az ő uralkodásának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónapnak tizedikén eljöve Nabukodonozor, a babiloni király, ő maga és egész serege Jeruzsálemre, és tábort járának ellene, és mindenfelől sánczot vetének fel ellene. 5  És megszállva lőn a város Sedékiásnak tizenegyedik esztendejéig. 6  A negyedik hónapban, a hónapnak kilenczedikén nagy éhség támada a városban, annyira, hogy a föld népének kenyere sem vala. 7  És bevéteték a város, és a harczosok mind elfutának, és éjszaka kimenének a városból a kapu felé, a két kőfal között, a melyek a király kertjénél valának (a Káldeusok pedig a város mellett valának köröskörül) és menének az úton, a mely sík földre viszen.

8  A Káldeusok serege pedig űzé a királyt, és utólérék Sedékiást a jerikói síkon, mert egész serege elfuta mellőle. 9  Megfogák azért a királyt, és vivék őt a babiloni királyhoz Riblába, a Hamát földére, a ki törvényt monda reá. 10  És leöleté a babiloni király a Sedékiás fiait szemei láttára, és Júda minden fejedelmét is leöleté Riblában. 11  Sedékiás királynak pedig szemeit tolatá ki, és lánczra vereté és viteté őt a babiloni király Babilonba, és tömlöczbe veté őt halála napjáig.

12  Az ötödik hónapban pedig, a hónapnak tizedikén (ez az esztendő pedig a tizenkilenczedik esztendeje vala Nabukodonozornak, a babiloni királynak) Nabuzáradán, a vitézek feje, a ki áll vala a babiloni király előtt, eljöve Jeruzsálembe. 13  És felégeté az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálemnek minden házait és minden nagy házat felégete tűzzel. 14  És Jeruzsálem egész kőfalát köröskörül lerontá a Káldeusok mindenféle serege, a kik a vitézek fejével valának. 15  A községnek szegényeiből pedig és a többi nép közül, a kik a városban megmaradtak vala, és a szökevények közül, a kik elszöktek vala a babiloni királyhoz, és a sokaságnak maradékából foglyokat vive Nabuzáradán, a vitézek feje. 16  De a föld szegényei közül ott hagyá Nabuzáradán, a vitézek feje, a szőlőműveseket és szántóvetőket. 17  A rézoszlopokat pedig, a melyek az Úr házában valának és a talpakat és a réztengert, a mely az Úr házában vala, összetörék a Káldeusok, és azoknak minden rezét elvivék Babilonba. 18  A fazekakat is és a lapátokat, a késeket és a medenczéket, a tömjénezőket és a rézedényeket, a melyekkel szolgálnak vala, mind elvivék. 19  És a csészéket, a serpenyőket, a medenczéket és a fazekakat, a gyertyatartókat, a tömjénezőket és a serlegeket, a mi arany, aranyban, a mi ezüst, ezüstben, mind elvivé a vitézek feje. 20  Két oszlop, egy réztenger és tizenkét rézökör vala, a melyek a talpak alatt valának, a melyeket Salamon király csináltatott vala az Úr házába. Mindezeknek az edényeknek reze megmérhetetlen vala. 21  És az oszlopok közül az egyik oszlopnak tizennyolcz sing vala a magassága, és tizenkét sing zsinór éri vala át köröskörül, vastagsága pedig négy ujjnyi, és belől üres vala. 22  Rézgömb vala rajta, és az egyik gömb magassága öt singnyi vala, és a hálók és gránátalmák a gömbön köröskörül mind rézből valának, és ilyen a második oszlop, és ilyenek a gránátalmák is. 23  A gránátalma pedig kilenczvenhat vala kifelé, összesen száz gránátalma vala a hálón felül köröskörül.

24  Elvivé a vitézek feje Seráját is, a főpapot, és Sofóniást a második papot, és az ajtónak három őrizőjét. 25  És a városból elvive egy főembert, a ki felügyelőjök vala a harczosoknak, és hetet ama férfiak közül, a kik állanak vala a király előtt, a kik a városban találtatának, és a seregek főíródeákját, a ki a föld népét besorozta vala, és hatvan férfiút a föld népe közül, a kik a városban találtatának. 26  És felvevé ezeket Nabuzáradán, a vitézek feje, és elvivé őket a babiloni királyhoz Riblába. 27  És levágatá őket a babiloni király és megöleté őket Riblában, a Hamát földén, és fogságra viteték Júda az ő földéről. 28  Ennyi az a nép, a melyet fogságra vitete Nabukodonozor a hetedik esztendőben, háromezer és huszonhárom Júdabeli. 29  A Nabukodonozor tizennyolczadik esztendejében Jeruzsálemből nyolczszáz és harminczkét lélek. 30  Nabukodonozor huszonharmadik esztendejében fogságba vitete Nabuzáradán, a vitézek feje hétszáznegyvenöt Júdabelit. Összesen négyezer és hatszáz lélek.

31  Lőn pedig Jojákin júdabeli király fogságának harminczhetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hónak huszonötödikén, felemelé Evil-Merodák, a babiloni király az ő uralkodásának első esztendejében Jojákinnak, a Júda királyának fejét, és kivevé őt a tömlöczből. 32  És szépen szóla vele, és királyi székét ama királyoknak széke fölé emelte, a kik vele valának Babilonban. 33  És felcserélé tömlöczbeli ruháit, és mindenkor vele eszik vala ételt, életének minden napjában. 34  És költségére állandó költség adatik vala néki a babiloni királytól minden napra, a halála napjáig, életének minden napjában.

Jeremiah 52

The Fall of Jerusalem

1 s Zedekiah was twenty-one years old when he became king, and he ruled in Jerusalems for eleven years. His mother’s name was Hamutalt daughter of Jeremiah, from Libnah.

2 He did what displeased the Lordt just as Jehoiakim had done.
3 What follows is a record of what happened to Jerusalem and Judah because of the Lord’s anger when he drove them out of his sight.t Zedekiah rebelled against the king of Babylon.4 King Nebuchadnezzar of Babylon came against Jerusalem with his whole army and set up camp outside it.t They built siege ramps all around it. He arrived on the tenth day of the tenth month in the ninth year that Zedekiah ruled over Judah.s5 The city remained under siege until Zedekiah’s eleventh year.6 By the ninth day of the fourth months the famine in the city was so severe the residentst had no food.7 They broke through the city walls, and all the soldiers tried to escape. They left the city during the night. They went through the gate between the two walls that is near the king’s garden.s (The Babylonians had the city surrounded.) Then they headed for the Jordan Valley.s8 But the Babylonian army chased after the king. They caught up with Zedekiah in the plains of Jericho,s and his entire army deserted him.9 They captured him and brought him up to the king of Babylon at Riblahs in the territory of Hamath and he passed sentence on him there.10 The king of Babylon had Zedekiah’s sons put to death while Zedekiah was forced to watch. He also had all the nobles of Judah put to death there at Riblah.

11 He had Zedekiah’s eyes put out and had him bound in chains.t Then the king of Babylon had him led off to Babylon and he was imprisoned there until the day he died.
12 On the tentht day of the fifth month,s in the nineteenth year of King Nebuchadnezzar of Babylon, Nebuzaradan, the captain of the royal guardt who servedt the king of Babylon, arrived in Jerusalem.13 He burned down the Lord’s temple, the royal palace, and all the houses in Jerusalem, including every large house.14 The whole Babylonian army that came with the captain of the royal guard tore down the walls that surrounded Jerusalem.15 Nebuzaradan, the captain of the royal guard, took into exile some of the poor,t the rest of the people who remained in the city, those who had deserted to him, and the rest of the craftsmen.

16 But het left behind some of the poort and gave them fields and vineyards.
17 The Babylonians broke the two bronze pillars in the temple of the Lord, as well as the movable stands and the large bronze basin called the “The Sea.”s They took all the bronze to Babylon.18 They also took the pots, shovels,s trimming shears,s basins, pans, and all the bronze utensils used by the priests.t19 The captain of the royal guard took the gold and silver bowls, censers,s basins, pots, lampstands, pans, and vessels.s20 The bronze of the items that King Solomon made for the Lord’s temple (including the two pillars, the large bronze basin called “The Sea,” the twelve bronze bulls under “The Sea,” and the movable standss) was too heavy to be weighed.21 Each of the pillars was about 27 feett high, about 18 feett in circumference, three inchest thick, and hollow.22 The bronze top of one pillar was about seven and one-half feett high and had bronze latticework and pomegranate-shaped ornaments all around it. The second pillar with its pomegranate-shaped ornaments was like it.

23 There were ninety-six pomegranate-shaped ornaments on the sides; in all there were one hundred pomegranate-shaped ornaments over the latticework that went around it.
24 The captain of the royal guard took Seraiah the chief priest, Zephaniah the priest who was second in rank, and the three doorkeepers.s25 From the city he took an official who was in charge of the soldiers, seven of the king’s advisers who were discovered in the city, an official army secretary who drafted citizenst for military service, and sixty citizens who were discovered in the middle of the city.26 Nebuzaradan, the captain of the royal guard, took them and brought them to the king of Babylon at Riblah.

27 The king of Babylon ordered them to be executedt at Riblah in the territory of Hamath.
So Judah was taken into exile away from its land.28 Here is the official record of the number of peoplet Nebuchadnezzar carried into exile: In the seventh year,s 3,023 Jews;29 in Nebuchadnezzar’s eighteenth year,s 832 people from Jerusalem;

30 in Nebuchadnezzar’s twenty-third year,s Nebuzaradan, the captain of the royal guard, carried into exile 745 Judeans. In all 4,600 people went into exile.

Jehoiachin in Exile

31 In the thirty-seventh year of the exile of King Jehoiachin of Judah, on the twenty-fifths day of the twelfth month,s Evil-Merodach, in the first year of his reign, pardonedt King Jehoiachin of Judah and released him from prison.32 He spoke kindly to him and gave him a more prestigious position thant the other kings who were with him in Babylon.33 Jehoiachint took off his prison clothes and ate daily in the king’s presence for the rest of his life.

34 He was given daily provisions by the king of Babylon for the rest of his life until the day he died.