János 4

Jézus beszélget a samáriai asszonnyal

1 Egyesek hírül vitték a farizeusoknak, hogy Jézusnak már több tanítványa van, mint Jánosnak, és ezeket be is meríti.

2 Bár maga Jézus nem merített be senkit, csak a tanítványai.

3 Mikor Jézus megtudta, hogy a farizeusoknak ezt mondták, elhagyta Júdeát, és újra visszatért Galileába.

4 Ehhez keresztül kellett mennie Samárián.

5 Így jutott el egy samáriai városba, Sikárba. Ez közel volt ahhoz a birtokhoz, amelyet Jákób adott a fiának, Józsefnek.

6 Jézus elfáradt útközben, és leült egy kút mellé, amelyet Jákób kútjának neveztek. Dél felé járt az idő.

7-8 A tanítványok éppen a városba mentek, hogy valami ennivalót vegyenek. Ekkor ért a kúthoz egy samáriai asszony, aki a városból jött, hogy vizet merítsen. Jézus megszólította: „Kérlek, adj nekem inni!”

9 A samáriai asszony csodálkozva kérdezte: „Hogy lehet az, hogy tőlem kérsz inni? Hiszen te zsidó vagy, én meg egy samáriai asszony!” A zsidók ugyanis szóba sem álltak a samáriai emberekkel.

10 Jézus így válaszolt: „Te nem ismered az Isten ajándékát. Nem tudod, ki vagyok én, aki vizet kértem tőled. Ha tudnád, akkor te kértél volna vizet tőlem. Én pedig élő vizet adtam volna neked.”

11 Ekkor az asszony megkérdezte: „Uram, honnan vennél élő vizet? Hiszen vödröd sincs, a kút pedig mély.

12 Nagyobb lennél, mint Jákób, atyánk, aki ezt a kutat adta nekünk?! Ő maga is ebből ivott, a fiai is, meg a nyájai is!”

13 Jézus így válaszolt: „Akik ebből a vízből isznak, azok újra megszomjaznak.

14 De aki abból a vízből iszik, amit tőlem kap, az soha többé nem szomjazik meg. Bizony, a víz, amit én adok neki, forrássá teszi őt: olyan víz fog folyni a belsejéből, amely örök életet ad.”

15 „Uram, adj nekem is abból a vízből, hogy ne legyek többé szomjas, és ne kelljen innen hordanom a vizet!” — kérte az asszony.

16 Jézus ekkor azt mondta neki: „Menj, hívd a férjedet, és gyertek vissza!”

17 Az asszony így válaszolt: „Nincs férjem.”
Jézus erre azt felelte: „Ez valóban igaz, nincs férjed!

18 Öt férjed volt, de akivel most együtt élsz, az nem a férjed! Igazat mondtál.”

19 Ekkor az asszony így felelt: „Uram, látom, hogy próféta vagy!

20 Őseink ezen a hegyen imádták Istent. Ti, zsidók azonban azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben kell Istent imádni.”

21 Jézus így válaszolt neki: „Asszony, higgy nekem: eljön az idő, amikor nem kell sem Jeruzsálembe, sem erre a hegyre felmennie annak, aki az Atyát akarja imádni.

22 Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi pedig ismerjük azt, akit imádunk, mert az, aki a szabadulást hozza, a zsidók közül jön.

23 De eljön az idő, amikor az igazi imádók szellemben és igazságban imádják az Atyát. Ez az idő már el is érkezett! Mert az Atya olyanokat keres, akik így imádják.

24 Isten szellem, ezért akik őt imádják, azoknak is szellemben és igazságban kell imádniuk őt.”

25 Az asszony így válaszolt: „Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Felkentnek neveznek, és amikor eljön, mindent megmagyaráz majd nekünk.”

26 „Én vagyok a Messiás, aki veled beszélek” - mondta neki Jézus.

27 Ebben a pillanatban megérkeztek a tanítványok. Nagyon elcsodálkoztak, hogy Jézus egy asszonnyal beszélget. De egyikük sem kérdezte meg, hogy mit akart tőle, vagy miért beszélgetett vele.

28 Az asszony ekkor a kútnál hagyta a vizeskorsóját, visszament a városba, és ezt mondta az embereknek:

29 „Gyertek, nézzétek meg azt a férfit, aki mindent elmondott nekem, amit tettem! Lehet, hogy ő a Messiás?”

30 Ekkor az emberek kimentek Jézushoz.

31 Amíg az asszony a városba ment, a tanítványok kínálták Jézust: „Mester, egyél valamit!”

32 De ő ezt felelte: „Van mit ennem, de erről ti nem tudtok.”

33 A tanítványok egymást kérdezgették: „Hogy lehet ez? Talán valaki hozott neki ennivalót?”

34 De Jézus így válaszolt: „Számomra az az étel, ha megteszem azt, amit az Atya rám bízott. Hiszen ezért küldött engem. Engem az táplál, amikor egészen befejezem azt a feladatot, amellyel megbízott.

35 A vetés idején azt szoktátok mondani: »Még négy hónap, és aratni fogunk.« Én pedig azt mondom nektek: nyissátok ki a szemeteket, és lássátok meg, hogy a gabona már megérett az aratásra!

36 Aki learatja, már meg is kapja a fizetését, mert az örök életre gyűjti össze a termést. Ezért együtt örül a vető és az arató.

37 A közmondás ráillik erre: »Az egyik vet, de a termést a másik aratja le.«

38 Én azért küldtelek el titeket, hogy learassátok, amit mások vetettek. Mert valóban mások dolgoztak vele, ti pedig folytatjátok, amit ők elkezdtek: learatjátok a munkájuk gyümölcsét.”

39 Abban a samáriai városban sokan hittek Jézusban, mivel az az asszony ezt mondta nekik: „Mindent elmondott nekem, amit valaha tettem.”

40 Ezért a samáriaiak Jézushoz tódultak, és kérték, hogy maradjon velük. Ő pedig ott is maradt még két napig.

41 Ezalatt nagyon sokan hallgatták Jézust, és még többen hittek benne.

42 Később meg is mondták az asszonynak: „Először amiatt hittünk Jézusban, amit te mondtál róla. De most már magunk is hallottuk őt, és meggyőződtünk róla, hogy valóban ő az, aki megmenti az embereket.”

Jézus meggyógyítja egy tisztviselő szolgáját

43 Két nap múlva Jézus továbbment Galileába.

44 Bár maga Jézus is megmondta, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában.

45 Amikor Galileába ért, mégis szívesen fogadták. Ugyanis voltak közöttük olyanok, akik szintén ott voltak Jeruzsálemben az ünnepen, és látták mindazt, amit Jézus tett.

46 Azután Jézus újra a galileai Kánába ment, ahol korábban a vizet borrá változtatta. Élt Kapernaumban egy magas rangú királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt.

47 Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, eljött hozzá. Kérte, hogy menjen vele, és gyógyítsa meg a fiát, aki már haldoklott.

48 Jézus azt felelte: „Ha nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek.”

49 De a királyi tisztviselő kérlelte: „Uram, gyere velem, mielőtt még meghalna a gyermekem!”

50 Jézus ezt mondta: „Menj csak haza, a fiad élni fog!”
Ő pedig hitt Jézus szavának, és hazament.

51 Útközben találkozott a szolgáival, akik azzal a hírrel jöttek elé, hogy a fia már jobban van.

52 Akkor megkérdezte őket, mikor lett jobban a gyermek.
Azok mondták, hogy előző nap délután egy órakor múlt el a láza.

53 Az apa visszaemlékezett, hogy Jézus pontosan abban az órában mondta neki: „A fiad élni fog”, és hitt Jézusban egész családjával együtt.

54 Ez volt a második csoda-jel, amelyet Jézus tett, miután Júdeából Galileába érkezett.

John 4

Jesus Goes to Galilee

1 Therefore when the Lord knew that the Pharisees had heard that Jesus was making and baptizing more disciples than John2 (although Jesus Himself was not baptizing, but His disciples were),3 He left Judea and went away again into Galilee.4 And He had to pass through Samaria.5 So He *came to a city of Samaria called Sychar, near the parcel of ground that Jacob gave to his son Joseph;6 and Jacob's well was there. So Jesus, being wearied from His journey, was sitting thus by the well. It was about tthe sixth hour.

The Woman of Samaria

7 There *came a woman of Samaria to draw water. Jesus *said to her, "Give Me a drink."8 For His disciples had gone away into the city to buy food.9 Therefore the Samaritan woman *said to Him, "How is it that You, being a Jew, ask me for a drink since I am a Samaritan woman?" (For Jews have no dealings with Samaritans.)10 Jesus answered and said to her, "If you knew the gift of God, and who it is who says to you, 'Give Me a drink,' you would have asked Him, and He would have given you living water."11 She *said to Him, "Sir, You have nothing to draw with and the well is deep; where then do You get that living water?12 You are not greater than our father Jacob, are You, who gave us the well, and drank of it himself and his sons and his cattle?"13 Jesus answered and said to her, "Everyone who drinks of this water will thirst again;14 but whoever drinks of the water that I will give him shall never thirst; but the water that I will give him will become in him a well of water springing up to eternal life."

15 The woman *said to Him, "Sir, give me this water, so I will not be thirsty nor come all the way here to draw."16 He *said to her, "Go, call your husband and come here."17 The woman answered and said, "I have no husband." Jesus *said to her, "You have correctly said, 'I have no husband';18 for you have had five husbands, and the one whom you now have is not your husband; this you have said truly."19 The woman *said to Him, "Sir, I perceive that You are a prophet.20 Our fathers worshiped in this mountain, and you people say that in Jerusalem is the place where men ought to worship."21 Jesus *said to her, "Woman, believe Me, an hour is coming when neither in this mountain nor in Jerusalem will you worship the Father.22 You worship what you do not know; we worship what we know, for salvation is from the Jews.23 But an hour is coming, and now is, when the true worshipers will worship the Father in spirit and truth; for such people the Father seeks to be His worshipers.24 God is spirit, and those who worship Him must worship in spirit and truth."25 The woman *said to Him, "I know that Messiah is coming (He who is called Christ); when that One comes, He will declare all things to us."26 Jesus *said to her, "I who speak to you am He."

27 At this point His disciples came, and they were amazed that He had been speaking with a woman, yet no one said, "What do You seek?" or, "Why do You speak with her?"28 So the woman left her waterpot, and went into the city and *said to the men,29 "Come, see a man who told me all the things that I have done; this is not the Christ, is it?"30 They went out of the city, and were coming to Him.

31 Meanwhile the disciples were urging Him, saying, "Rabbi, eat."32 But He said to them, "I have food to eat that you do not know about."33 So the disciples were saying to one another, "No one brought Him anything to eat, did he?"34 Jesus *said to them, "My food is to do the will of Him who sent Me and to accomplish His work.35 Do you not say, 'There are yet four months, and then comes the harvest'? Behold, I say to you, lift up your eyes and look on the fields, that they are white for harvest.36 Already he who reaps is receiving wages and is gathering fruit for life eternal; so that he who sows and he who reaps may rejoice together.37 For in this case the saying is true, 'One sows and another reaps.'38 I sent you to reap that for which you have not labored; others have labored and you have entered into their labor."

The Samaritans

39 From that city many of the Samaritans believed in Him because of the word of the woman who testified, "He told me all the things that I have done."40 So when the Samaritans came to Jesus, they were asking Him to stay with them; and He stayed there two days.41 Many more believed because of His word;42 and they were saying to the woman, "It is no longer because of what you said that we believe, for we have heard for ourselves and know that this One is indeed the Savior of the world."

43 After the two days He went forth from there into Galilee.44 For Jesus Himself testified that a prophet has no honor in his own country.45 So when He came to Galilee, the Galileans received Him, having seen all the things that He did in Jerusalem at the feast; for they themselves also went to the feast.

Healing a Nobleman's Son

46 Therefore He came again to Cana of Galilee where He had made the water wine. And there was a royal official whose son was sick at Capernaum.47 When he heard that Jesus had come out of Judea into Galilee, he went to Him and was imploring Him to come down and heal his son; for he was at the point of death.48 So Jesus said to him, "Unless you people see signs and wonders, you simply will not believe."49 The royal official *said to Him, "Sir, come down before my child dies."50 Jesus *said to him, "Go; your son lives." The man believed the word that Jesus spoke to him and started off.51 As he was now going down, his slaves met him, saying that his son was living.52 So he inquired of them the hour when he began to get better. Then they said to him, "Yesterday at the tseventh hour the fever left him."53 So the father knew that it was at that hour in which Jesus said to him, "Your son lives"; and he himself believed and his whole household.54 This is again a second sign that Jesus performed when He had come out of Judea into Galilee.