Birák 19

1  Ugyanebben az időben, a mikor nem volt király Izráelben, mint jövevény tartózkodott az Efraim hegység oldalán egy Lévita, a ki ágyas nőt szerzett magának Júda Bethleheméből. 2  Paráználkodék pedig nála az ő ágyasa és elméne tőle atyjának házához, Júdának Bethlehemébe, és ott maradt négy hónapig. 3  Ekkor felkelvén az ő férje, utána ment, hogy lelkére beszéljen, és hogy visszavigye őt. Szolgája és egy pár szamár volt vele. Az pedig bevezette őt az ő atyjának házába, és mikor meglátta őt a leánynak atyja, örvendve eléje ment. 4  És ott tartóztatá őt ipa, a leánynak atyja, és ő ott maradt nála három napig, és ettek, ittak, és ott is háltak.

5  És mikor a negyedik napon reggel korán felkeltek, és ő felkészült, hogy elmenjen, monda a leánynak atyja az ő vejének: Erősítsd meg szívedet egy falat kenyérrel, azután menjetek el. 6  És leültek, és mindketten együtt ettek és ittak, és monda a leány atyja a férfiúnak: Gondold meg és hálj itt az éjjel és gyönyörködjék a te szíved. 7  Mikor pedig felkelt az a férfiú, hogy elmenjen, addig marasztá őt az ipa, hogy ott maradt megint éjszakára. 8  És felkelt azután az ötödik napon jókor reggel, hogy elmenjen, és monda a leánynak atyja: Erősítsd meg, kérlek, a te szívedet. És mulatozának, míg elhanyatlék a nap, és együtt evének mindketten. 9  Ekkor felkele az a férfiú, hogy elmenjen ágyasával és szolgájával; de ipa, a leánynak atyja, így szólt hozzá: Ímé a nap már lehanyatlik, hogy beesteledjék, azért háljatok meg itt; ímé nyugalomra hajlik a nap, hálj itt, és gyönyörködjék a te szíved; holnap aztán készüljetek fel jókor reggel a ti útatokra, és menj el sátorodba. 10  De a férfiú nem akart ott meghálni, és felkelt és elment, és egész Jebusig jutott, - ez Jeruzsálem. Egy pár megterhelt szamár és ágyasa volt vele. 11  Mikor pedig Jebus mellett voltak, a nap már igen alászállott, és monda a szolga az ő urának: Jerünk és térjünk be a Jebuzeusok e városába, és háljunk ott. 12  És monda néki az ő ura: Ne térjünk be az idegenek városába, a hol senki sincs az Izráel fiai közül, inkább menjünk el Gibeáig. 13  És monda az ő szolgájának: Siess, és menjünk e két hely valamelyikébe, és háljunk vagy Gibeában, vagy Rámában. 14  És tovább vonultak, és elmenének, és a nap Gibea mellett ment le felettök, a mely Benjáminé. 15  És oda tértek, hogy bemenjenek és megháljanak Gibeában. Mikor pedig oda bement, leült a város piaczán, mert nem volt senki, a ki őket házába behívná éjszakára.

16  És ímé egy öreg ember jöve a munkából a mezőről késő estve. Ez a férfiú az Efraim hegységéről való volt, és csak jövevény Gibeában, míg a helynek lakói Benjáminiták voltak. 17  És mikor felemelte szemeit, és meglátta azt az utas embert a város piaczán, monda az öreg ember néki: Hová mégy és honnan jösz? 18  Ez pedig monda néki: Megyünk Júda Bethleheméből az Efraim hegység oldaláig, a honnan való vagyok. Júda Bethlehemében voltam és most az Úr házához megyek, és nincsen senki, a ki házába fogadna engem. 19  Pedig szalmánk és abrakunk is van szamaraink számára, és kenyerem és borom is van a magam és a te szolgálód és emez ifjú számára, ki szolgáddal van, úgy hogy semmiben sem szűkölködünk. 20  Ekkor monda a vén ember: Békesség néked! Mindarra, a mi nélkül csak szűkölködöl, nékem lesz gondom. Csak nem hálsz itt az utczán?! 21  És elvezette őt az ő házához és abrakot adott az ő szamarainak. Azután megmosták lábaikat, és ettek és ittak.

22  És mikor vígan laknának, ímé a város férfiai, a Béliál fiainak emberei, körülvették a házat, és az ajtót döngetve, mondának az öreg embernek, a ház urának, mondván: Hozd ki azt a férfiút, a ki házadhoz jött, hogy ismerjük meg őtet. 23  És kiment hozzájuk az a férfiú, a háznak ura és monda nékik: Ne, atyámfiai, ne cselekedjetek ilyen gonoszt, minekutána az a férfiú az én házamhoz jött, ne tegyétek vele azt az alávaló dolgot. 24  Ímé itt van hajadon leányom és az ő ágyasa, ezeket hozom ki néktek, és ezeket nyomorgassátok, és tegyétek velök azt, a mit csak tetszik, csak e férfiúval ne cselekedjétek azt az alávaló dolgot. 25  A férfiak azonban nem akartak reá se hallgatni. Ekkor kézen fogta az a férfiú az ő ágyasát, és kivitte nékik az utczára. Ezek pedig megszeplősíték őt, és gonoszul élének vele egész éjszaka reggelig, és csak mikor feltetszett a hajnal, akkor bocsátották el. 26  És elment az asszony virradat előtt és reggel ott rogyott össze annak a férfiúnak háza ajtajánál, a melyben az ő ura volt reggelig. 27  Mikor pedig felkelt az ő ura reggel, és kinyitotta a ház ajtaját, és kiment, hogy útnak induljon, ímé az asszony, az ő ágyasa, ott feküdt elterülve a ház ajtaja előtt, és kezei a küszöbön. 28  És monda néki: Kelj fel és menjünk el. De az nem felelt néki. Ekkor feltette őt a szamárra, és felkelt a férfiú, és elment hazájába.

29  És mikor hazaért, kést vett elő, és megfogta ágyasát, és tagról-tagra szétvagdalta őt tizenkét darabba, és szétküldözte Izráel minden határába. 30  Lőn pedig, hogy mindenki, a ki ezt látta, azt mondotta: Nem történt és nem láttatott ehhez hasonló dolog, mióta csak feljöttek az Izráel fiai Égyiptomnak földéből mind e mai napig. Gondolkodjatok e dolog felől, tartsatok tanácsot és beszéljétek meg.

Judges 19

Sodom and Gomorrah Revisited

1 In those days Israel had no king. There was a Levitet living temporarily in the remote region of the Ephraimite hill country. He acquired a concubines from Bethlehems in Judah.2 However, shet got angry at himt and went homet to her father’s house in Bethlehem in Judah. When she had been there four months,3 her husband camet after her, hoping he could convince her to return.t He brought with him his servantt and a pair of donkeys. When she brought him into her father’s house and the girl’s father saw him, he greeted him warmly.t4 His father-in-law, the girl’s father, persuaded him to stay with him for three days, and they ate and drank together, and spent the night there.5 On the fourth day they woke up early and the Levite got ready to leave.t But the girl’s father said to his son-in-law, “Have a bite to eat for some energy,t then you can go.”6 So the two of them sat down and had a meal together.t Then the girl’s father said to the man, “Why not stay another night and have a good time!”t7 When the man got ready to leave,t his father-in-law convinced him to stay another night.t8 He woke up early in the morning on the fifth day so he could leave, but the girl’s father said, “Get some energy.t Wait until later in the day to leave!”t So they ate a meal together.9 When the man got ready to leavet with his concubine and his servant,t his father-in-law, the girl’s father, said to him, “Look! The day is almost over!t Stay another night! Since the day is over,t stay another night here and have a good time. You can get up early tomorrow and start your trip home.”t

10 But the man did not want to stay another night. He leftt and traveled as far ast Jebus (that is, Jerusalem).s He had with him a pair of saddled donkeys and his concubine.s
11 When they got near Jebus, it was getting quite latet and the servantt said to his master, “Come on, let’s stop att this Jebusite city and spend the night in it.”12 But his master said to him, “We should not stop at a foreign city where non-Israelites live.t We will travel on to Gibeah.”13 He said to his servant,t “Come on, we will go into one of the other townst and spend the night in Gibeah or Ramah.”14 So they traveled on,t and the sun went down when they were near Gibeah in the territory of Benjamin.t

15 They stopped there and decided to spend the nightt in Gibeah. They came into the city and sat down in the town square, but no one invited them to spend the night.t
16 But then an old man passed by, returning at the end of the day from his work in the field.t The man was from the Ephraimite hill country; he was living temporarily in Gibeah. (The residents of the town were Benjaminites.)t17 When he looked up and saw the travelert in the town square, the old man said, “Where are you heading? Where do you come from?”18 The Levitet said to him, “We are traveling from Bethlehems in Judah to the remote region of the Ephraimite hill country. That’s where I’m from. I had business in Bethlehem in Judah, but now I’m heading home.t But no one has invited me into their home.19 We have enough straw and grain for our donkeys, and there is enough food and wine for me, your female servant,t and the young man who is with your servants.s We lack nothing.”20 The old man said, “Everything is just fine!t I will take care of all your needs. But don’t spend the night in the town square.”

21 So he brought him to his house and fed the donkeys. They washed their feet and had a meal.t
22 They were having a good time,t when suddenlyt some men of the city, some good-for-nothings,t surrounded the house and kept beatingt on the door. They said to the old man who owned the house, “Send out the man who came to visit you so we can have sex with him.”t23 The man who owned the house went outside and said to them, “No, my brothers! Don’t do this wicked thing! After all, this man is a guest in my house. Don’t do such a disgraceful thing!24 Here are my virgin daughter and my guest’st concubine. I will send them out and you can abuse them and do to them whatever you like.t But don’t do such a disgraceful thing to this man!”25 The men refused to listen to him, so the Levitet grabbed his concubine and made her go outside.t They rapedt her and abused her all night long until morning. They let her go at dawn.26 The woman arrived back at daybreak and was sprawled out on the doorstep of the house where her mastert was staying until it became light.t27 When her mastert got up in the morning, opened the doors of the house, and went outside to start on his journey, there was the woman, his concubine, sprawled out on the doorstep of the house with her hands on the threshold.28 He said to her, “Get up, let’s leave!” But there was no response. He put her on the donkey and went home.t29 When he got home, he took a knife, grabbed his concubine, and carved her up into twelve pieces.t Then he sent the pieces throughout Israel.t

30 Everyone who saw the sightt said, “Nothing like this has happened or been witnessed during the entire time sincet the Israelites left the land of Egypt!s Take careful note of it! Discuss it and speak!”