Birák 2

1  Felméne pedig az Úrnak angyala Gilgálból Bókimba, és monda: Én vezettelek fel titeket Égyiptomból, és hoztalak benneteket erre a földre, a mely felől megesküdtem a ti atyáitoknak, és mondék: Nem bontom fel az én szövetségemet ti veletek soha örökké. 2  Csakhogy ti se kössetek frigyet ennek a földnek lakosival, rontsátok le az ő oltáraikat; de ti nem hallgattatok az én szómra. Miért cselekedtétek ezt? 3  Annakokáért azt mondom: Nem űzöm el őket előletek, hanem legyenek néktek mint tövisek a ti oldalaitokban, és az ő isteneik legyenek ti néktek tőr gyanánt. 4  És lőn, hogy mikor az Úrnak angyala ezeket mondá az Izráel minden fiainak: felemelé a nép az ő szavát és síra. 5  És elnevezték azt a helyet Bókimnak, és áldozának ott az Úrnak.

6  És elbocsátá Józsué a népet, és elmenének az Izráel fiai, kiki az ő örökségébe, hogy bírják a földet. 7  És a nép az Urat szolgálta Józsuénak egész életében, és a véneknek minden napjaiban, a kik hosszú ideig éltek Józsué után, a kik látták az Úrnak minden dolgait, melyeket cselekedett vala Izráellel. 8  És meghalt Józsué, a Nún fia, az Úr szolgája, száztíz esztendős korában. 9  És eltemeték őt örökségének határában, Timnat-Héreszben, az Efraim hegyén, északra a Gaas hegyétől. 10  És az az egész nemzetség gyűjteték az ő atyáihoz, és támadott más nemzetség ő utánok, a mely nem ismerte sem az Urat, sem az ő cselekedeteit, melyeket cselekedett Izráellel.

11  És gonoszul cselekedtek az Izráel fiai az Úrnak szemei előtt, mert a Baáloknak szolgáltak. 12  És elhagyák az Urat, atyáik Istenét, a ki kihozta őket Égyiptom földéből, és más istenek után jártak, a pogány népek istenei közül, a kik körülöttük voltak, és azok előtt hajtották meg magukat, és haragra ingerelték az Urat. 13  És elhagyták az Urat, és szolgáltak Baálnak és Astarótnak.

14  És felgerjedett az Úrnak haragja Izráel ellen, és adá őket a ragadozók kezébe, és elragadozák őket, és adá őket a körülöttük való ellenségeik kezébe, és még csak megállani sem bírtak ellenségeik előtt. 15  A hova csak kivonultak, mindenütt ellenök volt az Úr keze rontásukra, a mint megmondotta volt az Úr, és a mint megesküdt volt az Úr nékik. És igen megnyomorodának.

16  És támasztott az Úr bírákat, a kik megszabadíták őket szorongatóiknak kezéből. 17  De bíráikra sem hallgattak, hanem más istenekkel paráználkodtak, és azoknak hajtották meg magukat, és hamar letértek az útról, a melyen atyáik jártak, kik az Úrnak parancsára hallgattak; ők nem cselekedtek így. 18  Mert mikor bírákat támasztott az Úr nékik, az Úr maga volt a bíróval, és megszabadította őket ellenségeik kezéből a biró egész idejére, mert megindult az Úr panaszaikon, melyeket emeltek elnyomóik és szorongatóik miatt. 19  De mihelyt a bíró meghalt, visszatértek, és jobban megromlottak, mint atyáik; más istenek után jártak, azoknak szolgáltak, és azok előtt hajtották meg magukat, föl nem hagytak cselekedeteikkel és nyakas magaviseletökkel.

20  Ezért felgerjedett az Úrnak haragja Izráel ellen, és monda: Mivelhogy általhágta ez a nemzetség az én szövetségemet, melyet atyáiknak parancsoltam, és nem hallgatott az én szavamra: 21  Én sem űzök ki többé senkit sem előlük azon pogányok közül, a kiket meghagyott Józsué, a mikor meghalt; 22  Hanem azok által kísértem Izráelt, ha vajjon megtartják-é az Úrnak útát, járván azon, a miképen megtartották az ő atyáik, avagy nem? 23  Ezért hagyta meg az Úr ezeket a pogányokat, és nem is űzte ki hamar, és nem adta őket Józsué kezébe.

Judges 2

Confrontation and Repentance at Bokim

1 The Lord’s angelic messengers went up from Gilgal to Bokim. He said, “I brought you up from Egypt and led you into the land I had solemnly promised to give to your ancestors.t I said, ‘I will never break my agreementt with you,2 but you must not make an agreement with the people who live in this land. You should tear down the altars where they worship.’t But you have disobeyed me.t Why would you do such a thing?t

3 At that time I also warned you,t ‘If you disobey,t I will not drive out the Canaanitest before you. They will ensnare yout and their gods will lure you away.’”t
4 When the Lord’s messenger finished speaking these words to all the Israelites, the people wept loudly.t

5 They named that place Bokims and offered sacrifices to the Lord there.

The End of an Era

6 When Joshua dismissedt the people, the Israelites went to their allotted portions of territory,t intending to take possession of the land.7 The people worshipedt the Lord throughout Joshua’s lifetime and as long as the elderly ment who outlived him remained alive. These men had witnessedt all the great things the Lord had done for Israel.t8 Joshua son of Nun, the Lord’s servant, died at the age of one hundred ten.9 The peoplet buried him in his allotted landt in Timnath Heres in the hill country of Ephraim, north of Mount Gaash.

10 That entire generation passed away;t a new generation grew upt that had not personally experienced the Lord’s presence or seen what he had done for Israel.t

A Monotonous Cycle

11 The Israelites did evil beforet the Lord by worshipingt the Baals.12 They abandoned the Lord God of their ancestorst who brought them out of the land of Egypt. They followed other gods – the gods of the nations who lived around them. They worshipedt them and made the Lord angry.

13 They abandoned the Lord and worshiped Baal and the Ashtars.ts
14 The Lord was furious with Israelt and handed them over to robbers who plundered them.ts He turned them over tot their enemies who lived around them. They could not withstand their enemies’ attacks.t

15 Whenever they went out to fight,t the Lord did them harm,t just as he had warned and solemnly vowed he would do.t They suffered greatly.t
16 The Lord raised up leaderst who delivered them from these robbers.t17 But they did not obeyt their leaders. Instead they prostituted themselves to other gods and worshipedt them. They quickly turned aside from the patht their ancestorst had walked. Their ancestors had obeyed the Lord’s commands, but they did not.t18 When the Lord raised up leaders for them, the Lord was with each leader and delivered the peoplet from their enemies while the leader remained alive. The Lord felt sorry for themt when they cried out in agony because of what their harsh oppressors did to them.t

19 When a leader died, the next generationt would againt act more wickedly than the previous one.ts They would follow after other gods, worshiping themt and bowing down to them. They did not give upt their practices or their stubborn ways.

A Divine Decision

20 The Lord was furious with Israel.t He said, “This nationt has violated the terms of the agreement I made with their ancestorst by disobeying me.t21 So I will no longer remove before them any of the nations that Joshua left unconquered when he died.22 Joshua left those nationst to testt Israel. I wanted to seet whether or not the peoplet would carefully walk in the patht marked out byt the Lord, as their ancestorst were careful to do.”

23 This is whyt the Lord permitted these nations to remain and did not conquer them immediately;t he did not hand them over to Joshua.