Birák 9

1  És elméne Abimélek, a Jerubbaál fia Sikembe, az ő anyjának atyjafiaihoz, és beszélt velök, valamint az ő anyja atyjának egész nemzetségével, mondván: 2  Mondjátok meg, kérlek, Sikem minden férfiának hallatára, melyik jobb néktek, hogy hetven férfiú uralkodjék-é rajtatok, Jerubbaálnak minden fia, vagy pedig csak egy ember uralkodjék felettetek? És emlékezzetek meg arról , hogy én a ti csontotok és a ti testetek vagyok. 3  És elmondották anyjának testvérei róla mind e beszédeket Sikem minden férfiainak füle hallatára, és Abimélek felé hajlott az ő szívök, mert azt mondák: Atyánkfia ő! 4  És adának néki hetven ezüst pénzt a Baál-Beritnek házából, és ezzel holmi henyélő és hiábavaló embereket fogadott magának Abimélek, a kik őt követék. 5  És elméne atyjának házához Ofrába, és megölé testvéreit, Jerubbaál fiait, a hetven férfiút egy kövön, és csak Jóthám maradt meg, Jerubbaálnak legkisebb fia, mert ez elrejtőzött. 6  És összegyülekezék Sikemnek egész polgársága, és Millónak egész háza, és elmenének és királylyá választák Abiméleket az alatt a magas tölgy alatt, a mely Sikemben áll.

7  Mikor pedig ezt elbeszélték vala Jóthámnak, elment és megállott a Garizim hegy tetején, és nagy felszóval kiálta, és így szóla hozzájuk: Hallgassatok rám, Sikem férfiai, hogy reátok is hallgasson az Isten! 8  Egyszer elmenvén elmentek a fák, hogy királyt válaszszanak magoknak, és mondának az olajfának: Uralkodjál felettünk! 9  De az olajfa így felelt nékik: Elhagyjam az én kövérségemet, a melylyel tisztelnek Istent és embereket, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett? 10  Akkor a fügefának szólottak a fák: Jer el te, és uralkodjál rajtunk! 11  De a fügefa is azt mondta nékik: Elhagyjam-é édességemet és jó gyümölcseimet, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett? 12  Azután a szőlőtőnek mondák a fák: Jer el te, uralkodjál rajtunk. 13  Azonban a szőlőtő is azt mondta nékik: Elhagyjam-é mustomat, a mely isteneket és embereket vidámít, és elmenjek, hogy ingadozzam a fák felett? 14  Mondának végre a fák mindnyájan a galagonyabokornak: Jer el te, uralkodjál mi rajtunk. 15  És monda a galagonyabokor a fáknak: Ha igazán királylyá kentek engem magatok felett, jőjjetek el, nyugodjatok az én árnyékomban: de hogyha nem, jőjjön tűz ki a galagonyabokorból, és égesse meg a Libanonnak czédrusait. 16  Hát ti is most igazán és becsületesen cselekedtetek-é, hogy Abiméleket tettétek királylyá, és jól cselekedtetek-é Jerubbaállal és házanépével, és úgy bántatok-é vele, a mint megérdemelte? 17  Mert érettetek harczolt atyám, és még életével is semmit nem gondolván, mentett meg titeket a Midiánnak kezéből. 18  Ti pedig most felkeltetek az én atyámnak háza ellen, és megöltétek gyermekeit, hetven férfiút egy kövön, és királylyá választottátok Sikem férfiai felett Abiméleket, az ő szolgálójának fiát, mert atyátokfia! 19  Ha igazán és becsületesen cselekedtetek Jerubbaállal és az ő házával a mai napon, örüljetek Abiméleknek, és örüljön ő is néktek; 20  De hogyha nem, jőjjön tűz ki Abimélekből, és emészsze meg Sikem férfiait és Milló házát, és származzék tűz Sikem férfiaiból és Milló házából, és emészsze meg Abiméleket! 21  És elfutott Jóthám, és elmenekült, és elment Beérbe az ő atyjafia, Abimélek elől, és ott telepedett meg.

22  Mikor pedig uralkodék Abimélek Izráel felett három esztendeig: 23  Egy gonosz lelket bocsátott Isten Abimélek és Sikem férfiai közé, és pártot ütöttek Sikem férfiai Abimélek ellen, 24  Hogy eljőjjön a Jerubbaál hetven fián elkövetett kegyetlenség büntetése, és szálljon az ő vérök Abimélekre, testvérökre, a ki megölte őket, és Sikem férfiaira, a kik az ő kezeit megerősítették, hogy megölje az ő atyjafiait. 25  És lest vetének néki a Sikem férfiai a hegyeknek tetején, és kiraboltak mindenkit, a ki elment mellettök az úton, mely dolgot megmondák Abiméleknek. 26  És eljött Gaál, Ebed fia és az ő atyjafiai, és bementek Sikembe, és bízának ő hozzá Sikem férfiai. 27  Annyira, hogy kimenvén a mezőre, leszüretelték szőlőiket, mindjárt ki is taposták, és örömünnepet ültek, és bementek az ő istenöknek házába, és ettek és ittak, és szidalmazták Abiméleket. 28  És monda Gaál, Ebed fia: Kicsoda Abimélek és kicsoda Sekem, hogy szolgáljunk néki? Nem Jerubbaál fia-é ő, és nem Zebul-é az ő kormányzója? Ti szolgáljátok Hámornak, Sekem atyjának férfiait; de miért szolgálnánk mi? 29  Csak volna az én kezemben e nép, majd elűzném Abiméleket. És monda Abiméleknek: Öregbítsd meg seregedet, és jőjj ki!

30  Mikor pedig meghallotta Zebul, a városnak kormányzója, Gaálnak, az Ebed fiának beszédit, nagy haragra gyulladt, 31  És követeket küldött Abimélekhez Thormába, ezt izenvén: Ímé Gaál, az Ebed fia és az ő testvérei Sikembe jöttek, és fellázítják a várost te ellened. 32  Most azért készülj fel éjszaka, te és a te néped, mely veled van, és állj lesbe a mezőn. 33  És reggel, napfelköltekor korán kelj fel, és törj a városra, és mikor ő és az ő népe kivonul ellened: cselekedjél vele a szerint, a mint akarod.

34  És felkelt Abimélek és az egész nép, a mely vele volt, éjszaka, és lesbe állottak Sikem ellen négy csapatban. 35  És kijött Gaál, az Ebed fia és megállott a város kapujának nyílásában. És felkelt Abimélek is, meg a nép is, mely vele volt, a lesből. 36  És a mint meglátta Gaál a csapatot, monda Zebulnak: Ímé nép jő alá a hegyeknek tetejéről. Zebul pedig monda néki: A hegyek árnyékát nézed férfiaknak. 37  De Gaál csak folytatta beszédét, és monda: Ímé egy másik csapat meg az ország közepéből jő alá; a harmadik csapat pedig a jós-tölgyfa útján jő. 38  Ekkor monda néki Zebul: Hol van most szád, melylyel mondád: Kicsoda Abimélek, hogy szolgáljunk néki? Nem ez a nép-é az, a melyet kisebbítettél? No, most vonulj ki ellene, és harczolj vele. 39  És kivonult Gaál Sikem polgárainak élén, és megütközött Abimélekkel. 40  De Abimélek megfutamította, úgy hogy elmenekült előle, és sok sebesült elesett a kapu bejáratáig. 41  Abimélek pedig Arumában maradt, és Zebul elűzte Gaált és atyjafiait, hogy ne lakjanak Sikemben. 42  És lőn, hogy másnap kiméne a nép a mezőre, és megmondák Abiméleknek. 43  És az vette az ő népét, és három csapatra osztotta el, és lesbe állott a mezőn; és látta, hogy ímé a nép jő ki a városból. Rájok támadt, és megverte őket. 44  És Abimélek és az a csapat, a mely vele volt, megtámadta és megszállotta a város kapuját; a másik két csapat pedig megtámadta mind a mezőn levőket, és megverte őket. 45  És Abimélek egész nap vívta a várost, mígnem bevette a várost, és a népet, mely benne volt, leölte: a várost pedig lerombolta, és behinté azt sóval.

46  Mikor pedig ezt meghallották Sikem tornyának minden férfiai, az El- Berith isten házának várába mentek. 47  És mikor Abiméleknek elmondották, hogy Sikem tornyának minden férfiai ott gyűltek össze: 48  Felment Abimélek a Sálmon hegyére, ő és az egész nép, mely vele volt, és fejszét vett kezébe, és faágakat vágott le, és azokat felszedte, és vállára rakta, és monda a népnek, a mely vele volt: A mit láttatok, hogy cselekedtem, ti is azt tegyétek gyorsan, mint én. 49  Erre az egész népből kiki vágott magának ágakat, és követték Abiméleket, és lerakták a fát a vár körül, és tűzzel rájuk gyujtották a várat, úgy hogy meghaltak a Sikem tornyának minden férfiai, közel ezer férfi és asszony.

50  Abimélek pedig elment Thébesbe, és táborba szállott Thébes ellen, és bevette azt. 51  De egy erős torony volt a város közepén, és oda menekült minden férfi és asszony, és a városnak minden lakosa; ezt magukra zárták, és a toronynak padlására mentek fel. 52  És Abimélek oda ment a toronyig, és ostrom alá vette azt, és egészen a torony ajtajáig közeledett, hogy azt tűzzel égesse fel. 53  Akkor egy asszony egy malomkődarabot gördített le Abimélek fejére, és bezúzta koponyáját. 54  Ki mindjárt oda hívta fegyverhordozó apródját, és monda néki: Vond ki kardodat, és ölj meg engem, hogy ne mondják felőlem: Asszony ölte meg őt! És keresztülszúrta őt az apród, és meghalt. 55  Mikor pedig az Izráel férfiai látták, hogy Abimélek meghalt, kiki visszatért a maga helyére.

56  Így fizetett meg Isten Abiméleknek azért a gonoszságért, melyet atyja ellen elkövetett, hogy megölte hetven testvérét. 57  És a Sikem férfiainak fejére is visszahárított Isten minden rosszat, és reájuk szállott Jóthámnak, a Jerubbaál fiának átka.

Judges 9

Abimelech Murders His Brothers

1 Now Abimelech son of Jerub-Baal went to Shechem to see his mother’s relatives.t He said to them and to his mother’s entire extended family,t2 “Tellt all the leaders of Shechem this: ‘Why would you wantt to have seventy men, all Jerub-Baal’s sons, ruling over you, when you can have just one ruler? Recall that I am your own flesh and blood.’”t3 His mother’s relativest spoke on his behalf tot all the leaders of Shechem and reported his proposal.t The leaders were drawn to Abimelech;t they said, “He is our close relative.”t4 They paid him seventy silver shekels out of the temple of Baal-Berith. Abimelech then used the silver to hire some lawless, dangeroust men as his followers.t5 He went to his father’s home in Ophrah and murdered his half-brothers,t the seventy legitimatet sons of Jerub-Baal, on one stone. Only Jotham, Jerub-Baal’s youngest son, escaped,t because he hid.

6 All the leaders of Shechem and Beth Millo assembled and then went and made Abimelech king by the oak near the pillars in Shechem.

Jotham’s Parable

7 When Jotham heard the news,t he went and stood on the top of Mount Gerizim. He spoke loudly to the people below,t “Listen to me, leaders of Shechem, so that God may listen to you!
8 “The trees were determined to go outt and choose a king for themselves.t They said to the olive tree, ‘Be our king!’t

9 But the olive tree said to them, ‘I am not going to stop producing my oil, which is used to honor gods and men, just to sway above the other trees!’t
10 “So the trees said to the fig tree, ‘You come and be our king!’t

11 But the fig tree said to them, ‘I am not going to stop producing my sweet figs, my excellent fruit, just to sway above the other trees!’t
12 “So the trees said to the grapevine, ‘You come and be our king!’t

13 But the grapevine said to them, ‘I am not going to stop producing my wine, which makes gods and men so happy, just to sway above the other trees!’t
14 “So all the trees said to the thornbush, ‘You come and be our king!’t

15 The thornbush said to the trees, ‘If you really want to chooset me as your king, then come along, find safety under my branches!t Otherwiset may fire blaze from the thornbush and consume the cedars of Lebanon!’
16 “Now, if you have shown loyalty and integrity when you made Abimelech king, if you have done right to Jerub-Baal and his family,t if you have properly repaid himt –17 my father fought for you; he risked his lifes and delivered you from Midian’s power.t18 But you have attackedt my father’s familyt today. You murdered his seventy legitimatet sons on one stone and made Abimelech, the son of his female slave, king over the leaders of Shechem, just because he is your close relative.t19 So if you have shown loyalty and integrity to Jerub-Baal and his familyt today, then may Abimelech bring you happiness and may you bring him happiness!t20 But if not, may fire blaze from Abimelech and consume the leaders of Shechem and Beth Millo! May fire also blaze from the leaders of Shechem and Beth Millo and consume Abimelech!”

21 Then Jotham ran awayt to Beer and lived there to escape fromt Abimelech his half-brother.t

God Fulfills Jotham’s Curse

22 Abimelech commandedts Israel for three years.23 God sent a spirit to stir up hostilityt between Abimelech and the leaders of Shechem. He made the leaders of Shechem disloyalt to Abimelech.24 He did this so the violent deaths of Jerub-Baal’s seventy sons might be avenged and Abimelech, their half-brothert who murdered them, might have to pay for their spilled blood, along with the leaders of Shechem who helped him murder them.t

25 The leaders of Shechem rebelled against Abimelech by puttingts bandits int the hills, who robbed everyone who traveled by on the road. But Abimelech found out about it.t
26 Gaal son of Ebeds came through Shechem with his brothers. The leaders of Shechem transferred their loyalty to him.t27 They went out to the field, harvested their grapes,t squeezed out the juice,t and celebrated. They came to the templet of their god and ate, drank, and cursed Abimelech.28 Gaal son of Ebed said, “Who is Abimelech and who is Shechem, that we should serve him? Is he not the son of Jerub-Baal, and is not Zebul the deputy he appointed?t Serve the sons of Hamor, the father of Shechem! But why should we serve Abimelech?t

29 If only these ment were under my command,ts I would get rid of Abimelech!” He challenged Abimelech,t “Mustert your army and come out for battle!”t
30 When Zebul, the city commissioner, heard the words of Gaal son of Ebed, he was furious.t31 He sent messengers to Abimelech, who was in Arumah,t reporting, “Beware!t Gaal son of Ebed and his brothers are comingt to Shechem and inciting the city to rebel against you.t32 Now, come upt at night with your ment and set an ambush in the field outside the city.t

33 In the morning at sunrise quickly attack the city. When he and his men come out to fight you, do what you can to him.”t
34 So Abimelech and all his men came upt at night and set an ambush outside Shechem – they divided intot four units.35 When Gaal son of Ebed came out and stood at the entrance to the city’s gate, Abimelech and his men got up from their hiding places.36 Gaal saw the ment and said to Zebul, “Look, men are coming down from the tops of the hills.” But Zebul said to him, “You are seeing the shadows on the hills – it just looks like men.”t37 Gaal again said, “Look, men are coming down from the very centert of the land. A unitt is coming by way of the Oak Tree of the Diviners.”t38 Zebul said to him, “Where now are your bragging words,t ‘Who is Abimelech that we should serve him?’ Are these not the ment you insulted?t Go out now and fight them!”39 So Gaal led the leaders of Shechem outt and fought Abimelech.40 Abimelech chased him, and Gaalt ran from him. Many Shechemitest fell wounded at the entrance of the gate.

41 Abimelech went backs to Arumah; Zebul drove Gaal and his brothers out of Shechem.t
42 The next day the Shechemitest came out to the field. When Abimelech heard about it,t43 he took his ment and divided them into three units and set an ambush in the field. When he saw the people coming out of the city,t he attacked and struck them down.t44 Abimelech and his unitst attacked and blockedt the entrance to the city’s gate. Two units then attacked all the people in the field and struck them down.

45 Abimelech fought against the city all that day. He captured the city and killed all the people in it. Then he leveledt the city and spread salt over it.ts
46 When all the leaders of the Tower of Shechems heard the news, they went to the strongholdt of the temple of El-Berith.s47 Abimelech heardt that all the leaders of the Tower of Shechem were in one place.t48 He and all his ment went up on Mount Zalmon. Het took an axt in his hand and cut off a tree branch. He put itt on his shoulder and said to his men, “Quickly, do what you have just seen me do!”t

49 So each of his men also cut off a branch and followed Abimelech. They put the branchest against the stronghold and set fire to it.t All the peoplet of the Tower of Shechem died – about a thousand men and women.
50 Abimelech moved ont to Thebez; he besieged and captured it.t51 There was a fortifiedt towert in the center of the city, so all the men and women, as well as the city’s leaders, ran into it and locked the entrance. Then they went up to the roof of the tower.52 Abimelech came and attacked the tower. When he approached the entrance of the tower to set it on fire,53 a woman threw an upper millstones down on hist head and shattered his skull.54 He quickly called to the young man who carried his weapons,t “Draw your sword and kill me, so they will not say,t ‘A woman killed him.’” So the young man stabbed him and he died.

55 When the Israelites saw that Abimelech was dead, they went home.t
56 God repaid Abimelech for the evil he did to his father by murdering his seventy half-brothers.t

57 God also repaid the men of Shechem for their evil deeds. The curse spoken by Jotham son of Jerub-Baal fellt on them.