Lukács 1
Bevezetés
1 Sokan megpróbáltak már írásban beszámolni azokról a dolgokról, amelyek közöttünk történtek.
2 Ugyanazokat írták le, amelyekről mi is hallottunk már. Olyanoktól hallottuk ezeket, akik kezdettől fogva a saját szemükkel látták mindezt, és akik hirdették az Isten üzenetét.
3 Mivel kezdettől fogva mindennek gondosan utána jártam, úgy gondoltam, hogy én is megírom neked ezeket egy könyvben, tisztelt Teofilusz.
4 Azért írtam, hogy biztos legyél benne: mindaz, amire tanítottak téged, valóban igaz.
Zakariás és Erzsébet
5 Abban az időben, amikor Heródes volt Júdea királya, élt egy Zakariás nevű pap. Abijá csoportjához tartozott. Felesége, Erzsébet, Áron családjából származott.
6 Isten elfogadta és kedvelte Zakariást és Erzsébetet, akik minden tekintetben az Úr parancsai és rendelkezései szerint éltek.
7 Gyermekük azonban nem született. Erzsébet ugyanis meddő volt, és mind a ketten öregek voltak már.
8 Zakariás a saját papi csoportjában szolgált a Templomban. Egyszer éppen az ő csoportjára került a sor.
9 Szokás szerint sorsolással választottak ki a csoportból egy papot, aki bement az Úr Templomába, hogy ott füstölőáldozatot mutasson be. Ez alkalommal Zakariásra esett a választás, aki be is ment a Templomba.
10 Kívül sokan összegyűltek, és imádkoztak, mialatt Zakariás bemutatta az áldozatot.
Gábriel megjelenik Zakariásnak
11 Akkor az ÚR egyik angyala megjelent a füstölő oltár jobb oldalán Zakariás előtt,
12 aki nagyon megrémült, és félelem fogta el.
13 De az angyal megszólította: „Ne félj Zakariás, mert az ÚR meghallgatta imádságodat! Feleséged, Erzsébet fiút fog szülni neked, akit nevezz Jánosnak!
14 Ez a fiú sok örömöt, nagy boldogságot hoz majd neked, és sokan fognak örülni a születésének,
15 mert az ÚR hatalmas embere lesz belőle. Nem szabad sem bort, sem másféle szeszes italt innia! Ezt a gyereket már az édesanyja méhében be fogja tölteni a Szent Szellem.
16 Izráel népéből sokakat visszatérít majd az Úrhoz, Istenükhöz.
17 Az Úr előtt fog menni az Illés szellemével és erejével: az apákat és gyermekeiket kibékíti egymással, és az engedetlenek gondolkodását megváltoztatja, hogy bölcsek és igazságszeretők legyenek. Mindezzel az ÚR előtt fog menni, hogy olyan népet állítson elé, akik felkészültek a fogadására.”
18 Zakariás így válaszolt az angyalnak: „Hogyan lehetek biztos benne, hogy igazat mondasz? Hiszen én öreg vagyok, és feleségem is idős már.”
19 Az angyal azt felelte: „Én Gábriel vagyok, és állandóan Isten előtt állok. Azért küldött hozzád, hogy beszéljek veled, és elhozzam ezt az örömhírt.
20 De jól jegyezd meg: most megnémulsz, és addig nem tudsz beszélni, amíg mindez megtörténik, mert nem hittél a szavamnak. Pedig minden szavam be fog teljesedni a maga idejében.”
Erzsébet gyermeket vár
21 Az emberek ezalatt várták Zakariást, és csodálkoztak, hogy miért marad a Templomban olyan sokáig.
22 Amikor végre kijött, nem tudott egy szót sem szólni. Ekkor megértették, hogy látomást látott a Templomban. Zakariás csak mutogatott, de megszólalni nem tudott.
23 Amikor pedig letelt a szolgálata, hazament.
24 Nem sokkal ezután Erzsébet áldott állapotba került: gyermeket várt. A következő öt hónapban ki se ment a házukból. Ezt mondta:
25 „Végre, az Úr megsegített engem! Gondoskodott rólam, és elvette rólam azt a szégyent, hogy nem volt gyermekem.”
Gábriel látogatása Máriánál
26-27 Hat hónappal később, amikor Erzsébet már terhessége hatodik hónapjában volt, Isten a galileai Názáret városába küldte Gábriel angyalt egy szűzhöz. Ezt a leányt Máriának hívták, és egy József nevű férfi már eljegyezte, mert feleségül akarta venni. József Dávid családjából származott.
28 Gábriel odament Máriához, és megszólította: „Köszöntelek téged, akit az ÚR megáldott! Ő veled van.”
29 Mária megdöbbent azon, amit az angyal mondott, és zavarban volt, mert nem értette, mit jelent ez a köszöntés.
30 De az angyal így folytatta: „Ne félj, Mária, mert nagyon kedves vagy Isten számára!
31 Figyelj rám! Áldott állapotba kerülsz, és fiad fog születni, akit nevezz el Jézusnak.
32 Hatalmas lesz, és a Magasságos Isten Fiának nevezik majd. Az Úr Isten neki fogja adni Dávidnak, Jézus ősének trónját.
33 Uralkodni fog örökké Jákób utódai fölött, és királyi uralma soha nem ér véget.”
34 Mária erre így válaszolt: „Hogyan lehetséges ez? Hiszen én még szűz vagyok!”
35 Az angyal válaszolt: „A Szent Szellem száll rád, és a Magasságos Isten ereje vesz körül téged. Ezért a gyermek, aki születni fog, szent lesz, és Isten Fiának nevezik majd.
36 Figyelj rám! Erzsébet, a rokonod is áldott állapotban van: gyermeket vár! Pedig tudod, hogy Erzsébet milyen idős már, és mindenki azt mondta, hogy soha nem lehet gyereke! Mégis, már a terhessége hatodik hónapját tölti.
37 Mert Isten számára semmi sem lehetetlen.”
38 Mária erre így válaszolt: „Az Úr szolgálóleánya vagyok. Történjen velem minden úgy, ahogy mondtad!” Ezután az angyal elment.
Mária meglátogatja Erzsébetet
39 Ezután Mária sietve felkészült, és elment Júdea hegyvidékének egyik városába.
40 Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.
41 Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, a még meg nem született kicsiny gyermek hevesen megmozdult benne. Erzsébetet ekkor betöltötte a Szent Szellem,
42 és nagy örömmel felkiáltott: „Áldott vagy, Mária! Minden asszony közül téged áldott meg Isten a leginkább! Áldott a gyermek, akit méhedben hordozol és világra fogsz hozni!
43 Hogy lehet, hogy te vagy az én Uram anyja, és mégis te jössz hozzám?!
44 Mert abban a pillanatban, mikor köszöntésed meghallottam, a gyermekem örömében hevesen mozogni kezdett bennem.
45 Áldott vagy Mária, mert elfogadtad, amit az Úr mondott neked, és elhitted, hogy meg is fog történni!”
Mária dicsőíti Istent
46 Mária pedig ezt mondta:
47 „Dicsérem az Urat teljes szívemből-lelkemből,
és ujjong szellemem Istenben, Szabadítómban,
48 aki most rátekintett alázatos szolgálóleányára!
Bizony, mostantól fogva minden nemzedék
áldottnak mond engem,
49 mert a Hatalmas ÚR nagy dolgokat tett velem!
Szent az ő neve!
50 Nemzedékről nemzedékre,
irgalmas azok iránt, akik tisztelik és félik őt.
51 Kinyújtotta karját, megmutatta erejét:
szétszórta a büszkéket, akik magukat nagyra tartják,
52 uralkodókat döntött le trónjukról,
de az alázatosakat felemelte,
53 a szükségben lévőket elhalmozta minden jóval,
de a gazdagokat üres kézzel küldte el.
54 Segítségére sietett szolgájának, Izráelnek,
55 nem felejtette el ígéretét,
hogy könyörületesen bánik velük.
Mert ezt ígérte őseinknek,
Ábrahámnak és az ő gyermekeinek mindörökre.”
56 Ezután Mária még körülbelül három hónapig maradt Erzsébetnél, azután hazament.
Bemerítő János születése
57 Amikor eljött a szülés ideje, Erzsébet fiút szült.
58 Szomszédai és rokonai megtudták, milyen jóságos volt hozzá az Úr, és együtt örültek vele.
59 A nyolcadik napon eljöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Az apja nevéről Zakariásnak akarták elnevezni,
60 de Erzsébet ezt mondta: „Nem, János legyen a neve!”
61 Azok csodálkoztak: „De hiszen senki sincs a rokonságban, akit így hívnak!”
62 Majd intettek Zakariásnak, hogy milyen nevet akar adni gyermekének.
63 Ő pedig kért egy táblát, és ezt írta rá: „János a neve.” Ezen mindenki elcsodálkozott.
64 Ekkor hirtelen megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, újra tudott beszélni, és Istent dicsérte.
65 A környék lakóit pedig félelem töltötte el, és Júdea egész hegyvidékén mindenki erről beszélt.
66 Aki csak hallott róla, csodálkozott, és ezt kérdezte: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?” Az ÚR pedig valóban a gyermekkel volt.
Zakariás Istent dicsőíti
67 Zakariást ekkor betöltötte a Szent Szellem, és így prófétált:
68 „Áldott legyen az ÚR, Izráel Istene,
mert segítségére sietett népének,
és megszabadította őket!
69 Hatalmas Szabadítót küldött nekünk
szolgájának, Dávidnak családjából!
70 Éppen úgy, ahogy már régen megígérte
szent prófétái által:
71 hogy összes ellenségünktől megment,
és megszabadít azok kezéből,
akik gyűlölnek minket.
72 Így mutatja meg ősapáinknak kegyelmét,
és hogy megtartja velük kötött szent szövetségét.
73 A szövetséget, amelyre megesküdött
Ábrahámnak, ősapánknak:
74 megígérte, hogy megszabadít ellenségeink kezéből,
hogy félelem nélkül szolgáljuk őt,
75 és szentségben, igazságban éljünk vele együtt
életünk minden napján.
76 Te pedig, kisgyermek,
a Magasságos Isten prófétája leszel,
mert az ÚR előtt fogsz menni,
hogy érkezésére felkészítsd népét:
77 megtanítsd őket, hogyan szabadulhatnak meg,
és hogyan kaphatnak bűneikre bocsánatot.
78 Most már új nap virrad ránk a magasból,
mert Istenünk könyörülő és irgalmas!
79 Világosság ragyog azokra,
akik a sötétségben, a halál árnyékában ülnek,
és a békesség útjára vezet bennünket.”
80 A gyermek János felnőtt, és egyre erősödött szellemben. A pusztában élt egészen addig, amíg nyilvánosan megjelent Izráel népének.
Luke 1
Introduction
1 Inasmuch as many have undertaken to compile an account of the things accomplished among us,2 just as they were handed down to us by those who from the beginning were eyewitnesses and servants of the tword,3 it seemed fitting for me as well, having investigated everything carefully from the beginning, to write it out for you in consecutive order, most excellent Theophilus;4 so that you may know the exact truth about the things you have been taught.
Birth of John the Baptist Foretold
5 In the days of Herod, king of Judea, there was a priest named Zacharias, of the division of tAbijah; and he had a wife tfrom the daughters of Aaron, and her name was Elizabeth.6 They were both righteous in the sight of God, walking blamelessly in all the commandments and requirements of the Lord.7 But they had no child, because Elizabeth was barren, and they were both advanced in years.
8 Now it happened that while he was performing his priestly service before God in the appointed order of his division,9 according to the custom of the priestly office, he was chosen by lot to enter the temple of the Lord and burn incense.10 And the whole multitude of the people were in prayer outside at the hour of the incense offering.11 And an angel of the Lord appeared to him, standing to the right of the altar of incense.12 Zacharias was troubled when he saw the angel, and fear gripped him.13 But the angel said to him, "Do not be afraid, Zacharias, for your petition has been heard, and your wife Elizabeth will bear you a son, and you will give him the name John.14 You will have joy and gladness, and many will rejoice at his birth.15 For he will be great in the sight of the Lord; and he will drink no wine or liquor, and he will be filled with the Holy Spirit while yet in his mother's womb.16 And he will turn many of the sons of Israel back to the Lord their God.17 It is he who will go as a forerunner before Him in the spirit and power of Elijah, TO TURN THE HEARTS OF THE FATHERS BACK TO THE CHILDREN, and the disobedient to the attitude of the righteous, so as to make ready a people prepared for the Lord."
18 Zacharias said to the angel, "How will I know this for certain? For I am an old man and my wife is advanced in years."19 The angel answered and said to him, "I am Gabriel, who stands in the presence of God, and I have been sent to speak to you and to bring you this good news.20 And behold, you shall be silent and unable to speak until the day when these things take place, because you did not believe my words, which will be fulfilled in their proper time."
21 The people were waiting for Zacharias, and were wondering at his delay in the temple.22 But when he came out, he was unable to speak to them; and they realized that he had seen a vision in the temple; and he kept making signs to them, and remained mute.23 When the days of his priestly service were ended, he went back home.
24 After these days Elizabeth his wife became pregnant, and she kept herself in seclusion for five months, saying,25 "This is the way the Lord has dealt with me in the days when He looked with favor upon me, to take away my disgrace among men."
Jesus' Birth Foretold
26 Now in the sixth month the angel Gabriel was sent from God to a city in Galilee called Nazareth,27 to a virgin engaged to a man whose name was Joseph, of the descendants of David; and the virgin's name was Mary.28 And coming in, he said to her, "Greetings, favored one! The Lord is with you."29 But she was very perplexed at this statement, and kept pondering what kind of salutation this was.30 The angel said to her, "Do not be afraid, Mary; for you have found favor with God.31 And behold, you will conceive in your womb and bear a son, and you shall name Him Jesus.32 He will be great and will be called the Son of the Most High; and the Lord God will give Him the throne of His father David;33 and He will reign over the house of Jacob forever, and His kingdom will have no end."34 Mary said to the angel, "How can this be, since I am a virgin?"35 The angel answered and said to her, "The Holy Spirit will come upon you, and the power of the Most High will overshadow you; and for that reason the holy Child shall be called the Son of God.36 And behold, even your relative Elizabeth has also conceived a son in her old age; and she who was called barren is now in her sixth month.37 For nothing will be impossible with God."38 And Mary said, "Behold, the tbondslave of the Lord; may it be done to me according to your word." And the angel departed from her.
Mary Visits Elizabeth
39 Now at this time Mary arose and went in a hurry to the hill country, to a city of Judah,40 and entered the house of Zacharias and greeted Elizabeth.41 When Elizabeth heard Mary's greeting, the baby leaped in her womb; and Elizabeth was filled with the Holy Spirit.42 And she cried out with a loud voice and said, "Blessed are you among women, and blessed is the fruit of your womb!43 And how has it happened to me, that the mother of my Lord would come to me?44 For behold, when the sound of your greeting reached my ears, the baby leaped in my womb for joy.45 And blessed is she who believed that there would be a fulfillment of what had been spoken to her by the Lord."
The Magnificat
46 And Mary said:
"My soul exalts the Lord,
47 And my spirit has rejoiced in God my Savior.
48 "For He has had regard for the humble state of His bondslave;
For behold, from this time on all generations will count me blessed.
49 "For the Mighty One has done great things for me;
And holy is His name.
50 "AND HIS MERCY IS UPON GENERATION AFTER GENERATION
TOWARD THOSE WHO FEAR HIM.
51 "He has done mighty deeds with His arm;
He has scattered those who were proud in the thoughts of their heart.
52 "He has brought down rulers from their thrones,
And has exalted those who were humble.
53 "HE HAS FILLED THE HUNGRY WITH GOOD THINGS;
And sent away the rich empty-handed.
54 "He has given help to Israel His servant,
In remembrance of His mercy,
55 As He spoke to our fathers,
To Abraham and his descendants forever."
56 And Mary stayed with her about three months, and then returned to her home.
John Is Born
57 Now the time had come for Elizabeth to give birth, and she gave birth to a son.58 Her neighbors and her relatives heard that the Lord had displayed His great mercy toward her; and they were rejoicing with her.
59 And it happened that on the eighth day they came to circumcise the child, and they were going to call him Zacharias, after his father.60 But his mother answered and said, "No indeed; but he shall be called John."61 And they said to her, "There is no one among your relatives who is called by that name."62 And they made signs to his father, as to what he wanted him called.63 And he asked for a tablet and wrote as follows, "His name is John." And they were all astonished.64 And at once his mouth was opened and his tongue loosed, and he began to speak in praise of God.65 Fear came on all those living around them; and all these matters were being talked about in all the hill country of Judea.66 All who heard them kept them in mind, saying, "What then will this child turn out to be?" For the hand of the Lord was certainly with him.
Zacharias's Prophecy
67 And his father Zacharias was filled with the Holy Spirit, and prophesied, saying:
68 "Blessed be the Lord God of Israel,
For He has visited us and accomplished redemption for His people,
69 And has raised up a horn of salvation for us
In the house of David His servant-
70 As He spoke by the mouth of His holy prophets from of old-
71 Salvation FROM OUR ENEMIES,
And FROM THE HAND OF ALL WHO HATE US;
72 To show mercy toward our fathers,
And to remember His holy covenant,
73 The oath which He swore to Abraham our father,
74 To grant us that we, being rescued from the hand of our enemies,
Might serve Him without fear,
75 In holiness and righteousness before Him all our days.
76 "And you, child, will be called the prophet of the Most High;
For you will go on BEFORE THE LORD TO PREPARE HIS WAYS;
77 To give to His people the knowledge of salvation
By the forgiveness of their sins,
78 Because of the tender mercy of our God,
With which the Sunrise from on high will visit us,
79 TO SHINE UPON THOSE WHO SIT IN DARKNESS AND THE SHADOW OF DEATH,
To guide our feet into the way of peace."
80 And the child continued to grow and to become strong in spirit, and he lived in the deserts until the day of his public appearance to Israel.