Lukács 1

1  Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek, 2  A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének: 3  Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus, 4  Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.

5  Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet. 6  És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak. 7  És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának. 8  Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt, 9  A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen. 10  És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején; 11  Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől. 12  És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt. 13  Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak. 14  És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén; 15  Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva. 16  És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz. 17  És ez Ű előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet. 18  És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős. 19  És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked. 20  És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben. 21  A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik. 22  És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt. 23  És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza. 24  E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván: 25  Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között. 26  A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret, 27  Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária. 28  És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között. 29  Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?! 30  És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél. 31  És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. 32  Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét; 33  És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! 34  Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek? 35  És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának. 36  És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak: 37  Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. 38  Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal. 39  Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába; 40  És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet. 41  És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel; 42  És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse. 43  És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám? 44  Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben. 45  És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott. 46  Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat, 47  És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. 48  Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek. 49  Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve! 50  És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik. 51  Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat. 52  Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel. 53  Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen. 54  Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról. 55  (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! 56  Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére. 57  Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat. 58  És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele. 59  És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni. 60  És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék. 61  És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék. 62  És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni? 63  Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan. 64  És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent. 65  És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok. 66  És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele. 67  És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván: 68  Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét, 69  És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában, 70  A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, 71  Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek; 72  Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről, 73  Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk, 74  Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki. 75  Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban. 76  Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed; 77  És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában. 78  A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból, 79  Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára! 80  A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.

Luke 1

Explanatory Preface

1 Nowt many have undertaken to compile an accountt of the thingst that have been fulfilledt among us,2 like the accountst passed ont to us by those who were eyewitnesses and servants of the words from the beginning.t3 Sot it seemed good to me as well,s because I have followedt all things carefully from the beginning, to write an orderly accounts for you, most excellent Theophilus,

4 so that you may know for certaint the things you were taught.t

Birth Announcement of John the Baptist

5 During the reignt of Herods king of Judea, there lived a priest named Zechariah who belonged tot the priestly division of Abijah,s and he had a wife named Elizabeth,t who was a descendant of Aaron.ts6 Theyt were both righteous in the sight of God, followingts all the commandments and ordinances of the Lord blamelessly.t

7 But they did not have a child, because Elizabeth was barren,s and they were both very old.t
8 Nowt while Zechariaht was serving as priest before God when his division was on duty,ts9 he was chosen by lot, according to the custom of the priesthood,t to entert the holy placet of the Lord and burn incense.10 Nowt the whole crowdt of people were praying outside at the hour of the incense offering.t11 Ant angel of the Lord,t standing on the right side of the altar of incense, appeareds to him.12 And Zechariah, visibly shaken when he saw the angel,t was seized with fear.t13 But the angel said to him, “Do not be afraid, Zechariah, for your prayer has been heard,ts and your wife Elizabeth will bear you a son; yout will name him John.ts14 Joy and gladness will comet to you, and many will rejoice att his birth,t15 for he will be great in the sight oft the Lord. Het must never drink wine or strong drink, and he will be filled with the Holy Spirit, even before his birth.ts16 Het will turns many of the peoplet of Israel to the Lord their God.

17 And he will go as forerunner before the Lordt in the spirit and power of Elijah, to turn the hearts of the fathers back to their children and the disobedient to the wisdom of the just,s to make ready for the Lord a people prepared for him.”
18 Zechariaht said to the angel, “How can I be sure of this?t For I am an old man, and my wife is old as well.”t19 Thet angel answered him, “I am Gabriel, who standst in the presence of God, and I was sent to speak to you and to bringt you this good news.

20 And now,t because you did not believe my words, which will be fulfilled in their time,s you will be silent, unable to speak,s until the day these things take place.”
21 Nowt the people were waiting for Zechariah, and they began to wondert why he was delayed in the holy place.t22 Whent he came out, he was not able to speak to them. Theyt realized that he had seen a visiont in the holy place,t becauset he was making signs to them and remained unable to speak.t

23 When his time of service was over,t he went to his home.
24 After some timet his wife Elizabeth became pregnant,t and for five months she kept herself in seclusion.s She said,t

25 “This is whatt the Lord has done for me at the timet when he has been gracious to me,t to take away my disgraces among people.”t

Birth Announcement of Jesus the Messiah

26 In the sixth month of Elizabeth’s pregnancy,t the angel Gabriels was sent byt God to a town of Galilee called Nazareth,ss27 to a virgin engagedt to a man whose name was Joseph, a descendant of David,ts and the virgin’s name was Mary.28 Thet angelt camet to her and said, “Greetings, favored one,t the Lord is with you!”s29 Buts she was greatly troubleds by his words and began to wonder about the meaning of this greeting.t30 Sot the angel said to her, “Do not be afraid,s Mary, for you have found favorts with God!31 Listen:t You will become pregnantt and give birth tot a son, and you will name himt Jesus.ts32 Het will be great,s and will be called the Son of the Most High,s and the Lord God will give him the throne of his fathert David.33 Het will reign over the house of Jacobts forever, and his kingdom will never end.”34 Maryt said to the angel, “How will this be, since I have not had sexual relations witht a man?”

35 The angel replied,t “The Holy Spirit will come upon you, and the power of the Most High will overshadows you. Therefore the childt to be borns will be holy;t he will be called the Son of God.
36 “And look,t your relativet Elizabeth has also become pregnant witht a son in her old age – although she was called barren, she is now in her sixth month!t37 For nothingt will be impossible with God.”

38 Sot Mary said, “Yes,t I am a servantt of the Lord; let this happen to met according to your word.”s Thent the angel departed from her.

Mary and Elizabeth

39 In those dayss Mary got up and went hurriedly into the hill country, to a town of Judah,s40 and entered Zechariah’s house and greeted Elizabeth.41 Whent Elizabeth heard Mary’s greeting, the baby leapeds in hert womb, and Elizabeth was filled with the Holy Spirit.s42 Shet exclaimed with a loud voice,t “Blessed are you among women,s and blessed is the childt in your womb!43 And who am It that the mother of my Lord should come and visit me?44 For the instantt the sound of your greeting reached my ears,t the baby in my womb leaped for joy.s

45 And blesseds is she who believed thatt what was spoken to her byt the Lord would be fulfilled.”ts

Mary’s Hymn of Praise

46 And Marys said,s
“My soul exaltst the Lord,s

47 and my spirit has begun to rejoicet in God my Savior,

48 because he has looked upon the humble state of his servant.t
Fort from now ons all generations will call me blessed,s

49 because he who is mightyt has done great things for me, and holy is his name;

50 fromt generation to generation he is mercifuls to those who feart him.

51 He has demonstrated powert with his arm; he has scattered those whose pride wells up from the sheer arrogancet of their hearts.

52 He has brought down the mightyt from their thrones, and has lifted up those of lowly position;ts

53 he has filled the hungry with good things,s and has sent the rich away empty.s

54 He has helped his servant Israel, rememberingt his mercy,t

55 as he promisedt to our ancestors,t to Abraham and to his descendantst forever.”

56 Sot Mary stayed with Elizabetht about three monthss and then returned to her home.

The Birth of John

57 Now the time camet for Elizabeth to have her baby,t and she gave birth to a son.

58 Hert neighbors and relatives heard that the Lord had shownt great mercy to her, and they rejoicedt with her.
59 Ont the eighth days they came to circumcise the child, and they wanted to namet him Zechariah after his father.60 Butt his mother replied,t “No! He must be namedt John.”s61 Theyt said to her, “Butt none of your relatives bears this name.”t62 Sot they made signs to the baby’st father,s inquiring what he wanted to name his son.t63 Het asked for a writing tablets and wrote,t “His name is John.” And they were all amazed.s64 Immediatelyt Zechariah’st mouth was opened and his tongues released,t and he spoke, blessing God.65 Allts their neighbors were filled with fear, and throughout the entire hill country of Judea all these things were talked about.

66 Allt who heard these thingst kept them in their hearts,t saying, “What then will this child be?”t For the Lord’s hands was indeed with him.

Zechariah’s Praise and Prediction

67 Thent his father Zechariah was filled with the Holy Spirit and prophesied,ts

68 “Blesseds be the Lord God of Israel,
because he has come to helps and has redeemedts his people.

69 Fort he has raised ups a horn of salvations for us in the house of his servant David,s

70 as he spoke through the mouth of his holy prophets from long ago,t

71 that we should be savedt from our enemies,s
and from the hand of all who hate us.

72 He has done thist to show mercys to our ancestors,t
and to remember his holy covenants –

73 the oatht that he swore to our ancestort Abraham.
This oath grantst

74 that we, being rescued from the hand of ours enemies,
may serve him without fear,t

75 in holiness and righteousnesss before him for as long as we live.t

76 And you, child,s will be called the prophett of the Most High.s
For you will go befores the Lord to prepare his ways,ts

77 to give his people knowledge of salvations through the forgivenesss of their sins.

78 Because oft our God’s tender mercys
the dawns will breakt upon us from on high

79 to give light to those who sit in darkness and in the shadow of death,s
to guide our feet into the wayt of peace.”

80 And the child kept growingt and becoming strongt in spirit, and he was in the wildernesst until the day he was revealedt to Israel.