Márk 12

Történet a gyilkos szőlőmunkásokról

1 Ezután Jézus jelképes történetek segítségével kezdte tanítani őket. „Volt egy gazda, aki szőlőt telepített. Bekerítette, elkészítette a szőlőprést, és őrtornyot is épített. Majd az egészet bérbe adta gazdálkodóknak, és elutazott egy másik országba.

2 Szüret idején elküldte egyik szolgáját, hogy hozza el a termésből a tulajdonosnak járó részt.

3 De a bérlők megfogták a szolgát, megverték, és üres kézzel küldték vissza.

4 Ezután a gazda másik szolgáját küldte el hozzájuk. Azt a bérlők fejbe verték, és gyalázatosan bántak vele.

5 Majd a gazda küldött egy harmadik szolgát is, de azt a bérlők meggyilkolták. Ezután még sok más szolgáját is elküldte. A bérlők néhányat megvertek, másokat pedig meggyilkoltak.

6 Végül már nem maradt más, csak a saját fia, akit nagyon szeretett. Így őt küldte a bérlőkhöz. Azt gondolta: »A fiamat biztosan meg fogják becsülni!«

7 De a bérlők ezt mondták egymásnak: »Nézzétek, ő a tulajdonos fia! Ő a szőlőskert örököse! Gyertek, öljük meg, és foglaljuk el az örökségét!«

8 Azzal megfogták a fiút, megölték, majd kidobták a szőlőskertből.

9 Mit gondoltok, mit fog tenni ezután a tulajdonos? Eljön, elpusztítja a bérlőket, a szőlőskertet pedig másoknak adja!

10 Vagy talán nem olvastátok, hogy mit mond az Írás?

»Az a kő lett a sarokkő,
amely az építőknek nem kellett.

11 Ezt az Úr tette,
mi csak csodálkozunk!«” Zsolt 118:22-23

12 A zsidó vezetők megértették, hogy ez a történet valójában róluk szól. Szerették volna letartóztatni Jézust, de nem merték, mert féltek a nép haragjától. Így hát otthagyták, és elmentek.

Ravasz kérdés az adóról

13 Később a zsidó vezetők Jézushoz küldtek néhány férfit a farizeusok és a Heródes-pártiak közül. Azt tervezték, hogy a kérdéseikkel csapdába csalják, és ráveszik, hogy valami rosszat mondjon.

14 Ezért megkérdezték: „Mester, tudjuk, hogy becsületes vagy, és nem törődsz azzal, hogy mások mit gondolnak rólad. Tudjuk, hogy nem vagy személyválogató, és amit Isten útjáról tanítasz, az is igaz. Mondd meg nekünk: helyesnek tartod-e, hogy adót fizessünk a császárnak, vagy nem?

15 Jézus azonban átlátott a képmutatásukon, és így válaszolt: „Miért akartok próbára tenni? Hozzatok ide egy ezüstpénzt, hadd lássam!”

16 Kezébe adtak egyet, ő pedig ezt kérdezte: „Kinek a képmása és neve van rajta?” Azok válaszoltak: „A császáré.”

17 Akkor Jézus azt mondta: „Akkor adjátok meg a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig azt, ami Istené!” Ezen a válaszon nagyon megdöbbentek.

A szadduceusok ravasz kérdése

18 Ezután néhány szadduceus jött hozzá. Ők azok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték Jézust:

19 „Mester, Mózes azt parancsolta nekünk, hogy ha egy házas férfinak nincs gyereke, és meghal, akkor a fiútestvére köteles feleségül venni a meghalt férfi özvegyétt. Így kell gondoskodnia arról, hogy meghalt testvérének mégis legyen utódjat.

20 Volt egyszer hét fiútestvér. Az első megnősült, de gyermektelenül halt meg.

21 A második feleségül vette a testvére özvegyét, de ő is gyermektelenül halt meg. Majd a harmadik testvérrel is ugyanez történt.

22 Így a hét testvér sorra feleségül vette az asszonyt, de egyiknek sem született gyermeke. Végül az asszony is meghalt.

23 A feltámadáskor melyiküknek lesz a felesége ez az asszony? Hiszen mind a hét férfinak a felesége volt!”

24 Jézus így válaszolt nekik: „Azért tévedtek ilyen nagyot, mert nem ismeritek sem az Írást, sem Isten hatalmát.

25 Hiszen a feltámadás után már senki nem nősül meg, és nem megy férjhez. Akik feltámadtak, olyanok lesznek, mint az angyalok a Mennyben!

26 Ha pedig az a kérdés, hogy a halottak feltámadnak-e, biztosan olvastátok Mózes könyvében, hogy mit mondott neki Isten az égő bokornál: »Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene«.t

27 Márpedig Isten nem a halottak Istene, hanem az élők Istene! Tehát, valóban nagy tévedésben vagytok.”

Melyik a legfontosabb parancs?

28 Volt ott egy törvénytanító is, aki végighallgatta a beszélgetésüket. Mivel látta, hogy Jézus jól válaszolt a szadduceusoknak, megkérdezte tőle: „Melyik a legfontosabb parancs a Törvényben?”

29 Jézus így felelt: „A legfontosabb parancs ez: »Halld meg, Izráel népe! Az ÚR, a mi Istenünk egy ÚR!«

30 és »Szeresd az URat, Istenedet egész szíveddel, teljes lelkeddel, egész értelmeddel és minden erőddel!«t

31 A második legfontosabb parancs pedig ez: »Szeresd embertársadat, mint saját magadat!«t Ezeknél nincs nagyobb parancs.”

32 A törvénytanító így válaszolt: „Jól mondtad, Mester, hogy Isten az egyetlen ÚR. Valóban nincs más rajta kívül.

33 És minden felajánlásnál és áldozatnál fontosabb, hogy az URat, Istenünket egész szívünkkel és gondolkodásunkkal és minden erőnkkel szeressük, és az is, hogy úgy szeressük embertársainkat, mint saját magunkat.”

34 Jézus látta, hogy milyen bölcsen válaszolt, és ezt mondta neki: „Nem vagy messze az Isten Királyságától.” Ezután senki sem mert több kérdést feltenni Jézusnak.

Krisztus Dávidnak Fia és Ura

35 Amikor Jézus a Templom területén tanított, megkérdezte: „Hogyan mondhatják a törvénytanítók, hogy a Krisztus Dávid fia?

36 Hiszen maga Dávid mondta a Szent Szellem által:

»Így szólt az ÚR az én Uramhoz:
Ülj a jobb oldalamra,
amíg ellenségeidet
hatalmad alá kényszerítem!« Zsolt 110:1

37 Ha tehát Dávid Urának nevezi Krisztust, akkor hogyan lehet Krisztus Dávid fia?” A nagy sokaság örömmel hallgatta Jézust.

Jézus véleménye a zsidó vallási vezetőkről

38 Tanítás közben Jézus ezt mondta: „Legyetek elővigyázatosak a törvénytanítókkal! Szeretnek előkelő ruhában járni, és szívesen veszik, ha tisztelettel köszöntik őket az utcán.

39 Szeretik a legelőkelőbb helyeket elfoglalni a zsinagógában, és az ünnepi vacsorákon.

40 Elveszik az özvegyasszonyok vagyonát, és a látszat kedvéért hosszú imákat mondanak. Ők fogják a legsúlyosabb büntetést kapni.”

Az adakozás lényege

41 Jézus leült a templomi persellyel szemben. Figyelte, hogyan dobják bele az adományokat. Sok gazdag nagy összeget adott.

42 Majd jött egy szegény özvegyasszony is. Ő két rézpénztt dobott bele, amely nagyon keveset ért.

43 Jézus ekkor magához hívta tanítványait, és ezt mondta: „Igazán mondom, hogy ez az özvegyasszony többet dobott a perselybe, mint bárki más.

44 Mert a többiek mind abból adtak, amire nem volt igazán szükségük. Bár ez az özvegyasszony nagyon szegény, mégis mindent odaadott, amije csak volt: ez volt az összes pénze.”

Jézus prófétál az utolsó időkről

Mark 12

Parable of the Vine-growers

1 And He began to speak to them in parables: "A man PLANTED A VINEYARD AND PUT A WALL AROUND IT, AND DUG A VAT UNDER THE WINE PRESS AND BUILT A TOWER, and rented it out to tvine-growers and went on a journey.2 At the harvest time he sent a slave to the vine-growers, in order to receive some of the produce of the vineyard from the vine-growers.3 They took him, and beat him and sent him away empty-handed.4 Again he sent them another slave, and they wounded him in the head, and treated him shamefully.5 And he sent another, and that one they killed; and so with many others, beating some and killing others.6 He had one more to send, a beloved son; he sent him last of all to them, saying, 'They will respect my son.'7 But those vine-growers said to one another, 'This is the heir; come, let us kill him, and the inheritance will be ours!'8 They took him, and killed him and threw him out of the vineyard.9 What will the owner of the vineyard do? He will come and destroy the vine-growers, and will give the vineyard to others.10 Have you not even read this Scripture:
'THE STONE WHICH THE BUILDERS REJECTED,
THIS BECAME THE CHIEF CORNER stone;

11 THIS CAME ABOUT FROM THE LORD,
AND IT IS MARVELOUS IN OUR EYES'?"

12 And they were seeking to seize Him, and yet they feared the people, for they understood that He spoke the parable against them. And so they left Him and went away.

Jesus Answers the Pharisees, Sadducees and Scribes

13 Then they *sent some of the Pharisees and Herodians to Him in order to trap Him in a statement.14 They *came and *said to Him, "Teacher, we know that You are truthful and defer to no one; for You are not partial to any, but teach the way of God in truth. Is it lawful to pay a poll-tax to Caesar, or not?15 Shall we pay or shall we not pay?" But He, knowing their hypocrisy, said to them, "Why are you testing Me? Bring Me a tdenarius to look at."16 They brought one. And He *said to them, "Whose likeness and inscription is this?" And they said to Him, "Caesar's."17 And Jesus said to them, "Render to Caesar the things that are Caesar's, and to God the things that are God's." And they were amazed at Him.

18  Some Sadducees (who say that there is no resurrection) *came to Jesus, and began questioning Him, saying,19 "Teacher, Moses wrote for us that IF A MAN'S BROTHER DIES and leaves behind a wife AND LEAVES NO CHILD, HIS BROTHER SHOULD MARRY THE WIFE AND RAISE UP CHILDREN TO HIS BROTHER.20 There were seven brothers; and the first took a wife, and died leaving no children.21 The second one married her, and died leaving behind no children; and the third likewise;22 and so all seven left no children. Last of all the woman died also.23 In the resurrection, twhen they rise again, which one's wife will she be? For all seven had married her."24 Jesus said to them, "Is this not the reason you are mistaken, that you do not understand the Scriptures or the power of God?25 For when they rise from the dead, they neither marry nor are given in marriage, but are like angels in heaven.26 But regarding the fact that the dead rise again, have you not read in the book of Moses, in the passage about the burning bush, how God spoke to him, saying, 'I AM THE GOD OF ABRAHAM, AND THE GOD OF ISAAC, AND THE GOD OF JACOB'?27 He is not the God of the dead, but of the living; you are greatly mistaken."

28 One of the scribes came and heard them arguing, and recognizing that He had answered them well, asked Him, "What commandment is the foremost of all?"29 Jesus answered, "The foremost is, 'HEAR, O ISRAEL! THE LORD OUR GOD IS ONE LORD;30 AND YOU SHALL LOVE THE LORD YOUR GOD WITH ALL YOUR HEART, AND WITH ALL YOUR SOUL, AND WITH ALL YOUR MIND, AND WITH ALL YOUR STRENGTH.'31 The second is this, 'YOU SHALL LOVE YOUR NEIGHBOR AS YOURSELF.' There is no other commandment greater than these."32 The scribe said to Him, "Right, Teacher; You have truly stated that HE IS ONE, AND THERE IS NO ONE ELSE BESIDES HIM;33 AND TO LOVE HIM WITH ALL THE HEART AND WITH ALL THE UNDERSTANDING AND WITH ALL THE STRENGTH, AND TO LOVE ONE'S NEIGHBOR AS HIMSELF, is much more than all burnt offerings and sacrifices."34 When Jesus saw that he had answered intelligently, He said to him, "You are not far from the kingdom of God." After that, no one would venture to ask Him any more questions.

35 And Jesus began to say, as He taught in the temple, "How is it that the scribes say that the Christ is the son of David?36 David himself said in the Holy Spirit,
'THE LORD SAID TO MY LORD,
"SIT AT MY RIGHT HAND,
UNTIL I PUT YOUR ENEMIES BENEATH YOUR FEET."'37 David himself calls Him 'Lord'; so in what sense is He his son?" And the large crowd enjoyed listening to Him.

38 In His teaching He was saying: "Beware of the scribes who like to walk around in long robes, and like respectful greetings in the market places,39 and chief seats in the synagogues and places of honor at banquets,40 who devour widows' houses, and for appearance's sake offer long prayers; these will receive greater condemnation."

The Widow's Mite

41 And He sat down opposite the treasury, and began observing how the people were putting money into the treasury; and many rich people were putting in large sums.42 A poor widow came and put in two small copper coins, which amount to a cent.43 Calling His disciples to Him, He said to them, "Truly I say to you, this poor widow put in more than all the contributors to the treasury;44 for they all put in out of their surplus, but she, out of her poverty, put in all she owned, all she had to live on."