Zsoltárok 129

1  Grádicsok éneke. &Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel. 2  Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem. 3  Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat. 4  Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

5  Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont. 6  Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék. 7  A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe. 8  Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!

Psalm 129

A song of ascents.

1 “Since my youth they have often attacked me,”
let Israel say.

2 “Since my youth they have often attacked me,
but they have not defeated me.

3 The plowers plowed my back;
they made their furrows long.

4 The Lord is just;
he cut the ropes of the wicked.”

5 May all who hate Zion
be humiliated and turned back!

6 May they be like the grass on the rooftops
which withers before one can even pull it up,

7 which cannot fill the reaper’s hand,
or the lap of the one who gathers the grain!

8 Those who pass by will not say,
“May you experience the Lord’s blessing!
We pronounce a blessing on you in the name of the Lord.”