Zsoltárok 139

1  Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. &Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. 2  Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat. 3  Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod. 4  Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram! 5  Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet. 6  Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.

7  Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak? 8  Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. 9  Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék: 10  Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem. 11  Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz, 12  A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság. 13  Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében. 14  Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem. 15  Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében. 16  Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.

17  És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája! 18  Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok. 19  Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem! 20  A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid. 21  Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é? 22  Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek! 23  Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! 24  És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!

Psalm 139

For the music director, a psalm of David.

1 O Lord, you examine me and know.

2 You know when I sit down and when I get up;
even from far away you understand my motives.

3 You carefully observe me when I travel or when I lie down to rest;
you are aware of everything I do.

4 Certainly my tongue does not frame a word
without you, O Lord, being thoroughly aware of it.

5 You squeeze me in from behind and in front;
you place your hand on me.

6 Your knowledge is beyond my comprehension;
it is so far beyond me, I am unable to fathom it.

7 Where can I go to escape your spirit?
Where can I flee to escape your presence?

8 If I were to ascend to heaven, you would be there.
If I were to sprawl out in Sheol, there you would be.

9 If I were to fly away on the wings of the dawn,
and settle down on the other side of the sea,

10 even there your hand would guide me,
your right hand would grab hold of me.

11 If I were to say, “Certainly the darkness will cover me,
and the light will turn to night all around me,”

12 even the darkness is not too dark for you to see,
and the night is as bright as day;
darkness and light are the same to you.

13 Certainly you made my mind and heart;
you wove me together in my mother’s womb.

14 I will give you thanks because your deeds are awesome and amazing.
You knew me thoroughly;

15 my bones were not hidden from you,
when I was made in secret
and sewed together in the depths of the earth.

16 Your eyes saw me when I was inside the womb.
All the days ordained for me
were recorded in your scroll
before one of them came into existence.

17 How difficult it is for me to fathom your thoughts about me, O God!
How vast is their sum total!

18 If I tried to count them,
they would outnumber the grains of sand.
Even if I finished counting them,
I would still have to contend with you.

19 If only you would kill the wicked, O God!
Get away from me, you violent men!

20 They rebel against you and act deceitfully;
your enemies lie.

21 O Lord, do I not hate those who hate you,
and despise those who oppose you?

22 I absolutely hate them,
they have become my enemies!

23 Examine me, and probe my thoughts!
Test me, and know my concerns!

24 See if there is any idolatrous tendency in me,
and lead me in the reliable ancient path!