Zakariás 1

1  Dárius második esztendejében, a nyolczadik hónapban szóla az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván: 2  Igen megharagudott az Úr a ti atyáitokra. 3  Mondjad azért nékik: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek hozzám, szól a Seregeknek Ura, és hozzátok térek, mond a Seregeknek Ura. 4  Ne legyetek olyanok, mint atyáitok, a kikhez az elébbi próféták kiáltottak, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek meg kérlek a ti gonosz útaitokról, és a ti gonosz cselekedeteitekből, de nem hallgattak meg, és nem figyelmeztek reám, szól az Úr. 5  Atyáitok? Hol vannak ők? És a próféták örökké élnek-é? 6  De az én beszédeim és végzéseim, a melyeket szolgáim, a próféták által hirdettem: nem beteljesedtek-é a ti atyáitokon? És megtértek és azt mondták: A mint elhatározta vala a Seregeknek Ura, hogy a mi útaink és cselekedeteink szerint bánik velünk: úgy bánt velünk.

7  A tizenegyedik hónapnak, azaz a Sebat hónapnak huszonnegyedik napján, Dáriusnak második esztendejében, szóla az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, a ki Iddó próféta fia, mondván: 8  Látám éjszaka, hogy ímé, egy férfiú veres lovon ül vala, és áll vala a mirtus-fák között, a melyek egy árnyas völgyben valának; háta megett pedig veres, tarka és fehér lovak. 9  És mondám: Mik ezek Uram? És mondá nékem az angyal, a ki beszél vala nékem: Én megmutatom néked: mik ezek. 10  Akkor felele az a férfiú, a ki a mirtus-fák között áll vala, és mondá: Azok ezek, a kiket az Úr küldött, hogy járják be e földet; 11  És felelének az Úr angyalának, a ki a mirtus-fák között áll vala, és mondák: Bejártuk a földet, és ímé, az egész föld vesztegel és nyugodt.

12  Az Úr angyala pedig felele, és mondá: Seregeknek Ura! Meddig nem könyörülsz még Jeruzsálemen és Júdának városain, a melyekre haragszol immár hetven esztendő óta? 13  És nyájas szavakkal, vígasztaló szókkal felele az Úr az angyalnak, a ki beszél vala velem. 14  És mondá nékem az angyal, a ki beszél vala velem: Kiálts, ezt mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: szeretem Jeruzsálemet és a Siont nagy szeretettel! 15  De nagy haraggal haragszom én a hivalkodó népekre, a kikre kevéssé haragudtam ugyan, de ők gonoszra törtek. 16  Azt mondja azért az Úr: könyörületességgel fordulok Jeruzsálemhez; benne építtetik meg az én házam, szól a Seregeknek Ura, és mérőzsinór nyujtatik ki Jeruzsálem felett. 17  Mégis kiálts, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Bővelkedni fognak még városaim a jóban, mert megvígasztalja még az Úr a Siont, és magáévá fogadja még Jeruzsálemet!

18  Majd felemelém szemeimet, és ímé, négy szarvat láték. 19  És mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Mik ezek? És monda nékem: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát, Izráelt és Jeruzsálemet. 20  Azután mutata nékem az Úr négy mesterembert. 21  És mondám: Mit jöttek ezek cselekedni? Ű pedig szóla, mondván: Ezek azok a szarvak, a melyek szétszórták Júdát annyira, hogy senki sem emelheti vala fel fejét: de eljöttek ezek, hogy elrettentsék őket, hogy letörjék a pogányok szarvait, a kik szarvakkal támadtak vala Júda földe ellen, hogy szétszórják azt.

Zechariah 1

Introduction

1 In the eighth month of Darius’s second year,s the word of the Lord came to the prophet Zechariah,s son of Berechiah son of Iddo, as follows:
2 The Lord was very angry with your ancestors.t3 Therefore say to the people:t The Lord who rules over alls says, “Turnt to me,” says the Lord who rules over all, “and I will turn to you,” says the Lord who rules over all.4 “Do not be like your ancestors, to whom the former prophets called out, saying, ‘The Lord who rules over all says, “Turn now from your evil wickedness,”’ but they would by no means obey me,” says the Lord.5 “As for your ancestors, where are they? And did the prophets live forever?

6 But have my words and statutes, which I commanded my servants the prophets, not outlived your fathers?s Then they paid attentiont and confessed, ‘The Lord who rules over all has indeed done what he said he would do to us, because of our sinful ways.’”

The Introduction to the Visions

7 On the twenty-fourth day of the eleventh month, the month Shebat, in Darius’ second year,s the word of the Lord came to the prophet Zechariah son of Berechiah son of Iddo, as follows:

The Content of the First Vision

8 I was attentive that night and saw a man seatedt on a red horse that stood among some myrtle treess in the ravine. Behind him were red, sorrel,s and white horses.

The Interpretation of the First Vision

9 Then I asked one nearby, “What are these, sir?” The angelic messengert who replied to me said, “I will show you what these are.”10 Then the man standing among the myrtle trees spoke up and said, “These are the ones whom the Lord has sent to walk abouts on the earth.”11 The riders then agreed with the angel of the Lord,s who was standing among the myrtle trees, “We have been walking about on the earth, and now everything is at rest and quiet.”12 The angel of the Lord then asked, “Lord who rules over all,s how long before you have compassion on Jerusalems and the other cities of Judah which you have been so angry with for these seventy years?”s13 The Lord then addressed good, comforting words to the angelic messenger who was speaking to me.14 Turning to me, the messenger then said, “Cry out that the Lord who rules over all says, ‘I am very much movedt for Jerusalem and for Zion.

15 But I am greatly displeased with the nations that take my grace for granted.t I was a little displeased with them, but they have only made things worse for themselves.

The Oracle of Response

16 “‘Therefore,’ says the Lord, ‘I have become compassionatet toward Jerusalems and will rebuild my templet in it,’ says the Lord who rules over all. ‘Once more a surveyor’s measuring line will be stretched out over Jerusalem.’

17 Speak up again with the message of the Lord who rules over all: ‘My cities will once more overflow with prosperity, and once more the Lord will comfort Zion and validate his choice of Jerusalem.’”

Vision Two: The Four Horns

18 s Once again I looked and this time I saw four horns.19 So I asked the angelic messengert who spoke with me, “What are these?” He replied, “These are the hornss that have scattered Judah, Israel, and Jerusalem.”s20 Next the Lord showed me four blacksmiths.ts

21 I asked, “What are these going to do?” He answered, “These horns are the ones that have scattered Judah so that there is no one to be seen.t But the blacksmiths have come to terrify Judah’s enemiest and cut off the horns of the nations that have thrust themselves against the land of Judah in order to scatter its people.”t